Azonnali kérdések orája a parlamentben

Szatmáry Kristóf (Fidesz) kijelentette, hogy a hazai vállalkozások jelenleg a GDP 6,5-6,8 százalékát költik az adminisztrációs terhekre, míg az európai uniós átlag 3,5 százalék. Véleménye szerint ha csak az uniós szintre tudnák levinni a hazai vállalkozások adminisztrációs terheit, akkor azok mintegy 750 milliárd forintot spórolhatnának. A képviselő megkérdezte, mikor kíván a kormány konkrét lépéseket tenni a terhek csökkentésére.

Burány Sándor, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkára elismerte, hogy a magyar vállalkozások adminisztrációs terhei lényegesen magasabbak az uniós átlagnál, illetve annál, amit a vállalkozások optimálisnak tartanának. Leszögezte, hogy a kormány dolgozik a helyzet megoldásán. Jelezte, hogy az adminisztrációs terhek a rendszerváltozás óta folyamatosan alakultak ki.

Csapody Miklós (MDF) Szlovákia kapcsán megemlítette, hogy folyamatosan napirenden vannak a magyarok elleni intézkedések. Emlékeztetett a Malina Hedvig-ügyre, kitért a Szlovák Nemzeti Párt kirohanásaira, a tankönyvekben a magyar helységnevek írására és a szombati dunaszerdahelyi rendőri fellépésre. Azt kérdezte, mi történt azután, hogy Göncz Kinga külügyminiszter magyarázatot kért a szlovák nagykövettől arra, miért nem szerepelnek az ország tankönyveiben a magyar helységnevek.

Horváthné Fekszi Márta államtitkár azt mondta, a kérdésre megérkezett a válasz. Mint kifejtette, a válaszlevél elismerte, hogy a kisebbségek jogosultak a tankönyvekben a kisebbségi nyelvű helységnevek használatára.

Godó Lajos (MSZP) arról érdeklődött, mit tesz a kormányzat a növénytermesztés és az állattenyésztés közötti egyensúly megbomlása miatt, mert az aránya jelentősen eltolódott az előbbi javára.

Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára válaszában azt mondta, az arányromlás nem az uniós csatlakozással, hanem a kilencvenes évek eleji piacvesztéssel indult. Hozzátette, hogy a kiegészítő támogatások esetében hangsúlyosabban segítették az állattenyésztő ágazatokat.

Nógrádi Zoltán (Fidesz) arról beszélt, hogy a kormányzat utasította a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget arra, pontozás helyett politikai alapon dőljön el, mely iskolafenntartók kapjanak iskola-felújítási támogatást.

Molnár Csaba, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkára válaszában kiemelte, hogy első körben 253 iskola tud európai uniós és hazai forrásokból megújulni. Hozzátette, hogy több mint 1400 pályázat érkezett be, ezért a források hiányában sokat el kellett utasítani. Az államtitkár közölte, hogy volt szakmai értékelés, de a szakmai minimumot elérő pályázatok száma is meghaladja a 253-at.

Pelczné Gál Ildikó (Fidesz) arról beszélt, hogy 2007-ben 30 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma. Hozzátette, hogy aki munkanélkülivé válik, az mintegy 19 hónapon keresztül keresi új állását, miközben a kormány semmit sem tesz azért, hogy új munkahelyek jöjjenek létre.

Burány Sándor, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkára azt mondta, európai összehasonlításban a foglalkoztatás azért alacsonyabb, mint az uniós átlag, mert a megváltozott munkaképességűek és az alacsony képzettségűek csoportjában alacsonyabb a foglalkoztatás, a többiben hasonló számokat kapunk.

Megjegyezte, hogy a pénzügyi válságnak a mértékadó szakemberek szerint recesszió lesz a vége, ezért a kormány feladata ebben a helyzetben egy program kidolgozása, amely elsősorban a hazai kis- és közepes vállalkozásokon keresztül segít megőrizni a munkahelyeket.