Itt a következő gyilkos járvány?
A tuberkulózis (tbc) egy kellemetlen, de jól gyógyítható betegségnek számít, gyerekek számára létezik védőoltás, a nagyobbakat pedig antibiotikummal szokták sikeresen kezelni. A tbc-baktérium azonban mutálódik, így egyre jobban ellenáll a gyógyszereknek.
2008. november 3. hétfő 07:29 - Ádám Péter
Bár az XDR-TB úgy hangzik, mint egy újgenerációs mobiltelefon neve, de ennél valamivel súlyosabb dologról van szó. Az XDR-TB (extremely drug resistant TB), vagyis a rendkívüli módon gyógyszerellenálló tbc-baktérium egy viszonylag újfajta kórokozó, amely szinte gyógyíthatatlannak számít. Mivel a tbc egy már-már elfeledett, régi idők betegségének van elkönyvelve, így nem áll a figyelem középpontjában. Jóval lekőrözik a különböző “divatkórok”, mint pl. a madárinfluenza, melyekkel hatásosan lehet riogatni a népeket világszerte.
Kampány rémisztő fotókkal
Tuberkulózis
A tuberkulózis (tbc) vagy gümőkór egy olyan fertőző betegség, amelyet a Mycobacterium tuberculosis bacilus okoz, és ami leggyakrabban a tüdőt támadja meg (pulmonáris tbc), de megtámadhatja a központi idegrendszert lásd agyhártyagyulladás (meningitisz), a nyirokrendszert és a keringési rendszert (miliaris tbc), az ivarszerveket/húgyutakat, csontokat, ízületeket és még a bőr felületet is. A pulmonáris (tüdőt támadó) tbc beteg tüdejében rögök, gümők keletkeznek. A gümő a latin tuberculum fordítása. Innen jön a gümőkór név. A gümők megakadályozzák a normális tüdőfunkciót. A tuberkulózis a történelem során az egyik legtöbb halálesetet okozó betegség volt, ma már gyógyítható, de még mindig több mint kétmilliárd ember fertőzött a bacilussal. (Az angol WP idézete szerint a Föld összlakosságának egy harmada). A kevésbé fejlett országokban évente kilencmillió új fertőzést és kétmillió halálesetet jelentenek. A fejlettebb országokban főként az immunrendszer csökkent védekezőképessége, amit pl. a HIV-vírus ellen hatásos, de az immunszupresszív (immunrendszer működését akadályozó) gyógyszerek alkalmazása, valamint kábítószerhasználat segíti elő a tbc-s megbetegedést, de hagyományosan a nem kielégítő táplálkozás, és általánosságban szegény életkörülmények voltak okozói (innen a nézet, hogy a tbc a „nyomor betegsége”) Bár a baktériummal fertőzöttek kb. 90 százaléka tünetmentes, látens tbc-fertőzöttséggel él (LTBI), az esetek kb. 10 százalékában a betegség teljesen kifejlődik, fertőzővé válik és ha nem kezelik, az eseteknek legalább fele halálhoz vezet.
Forrás: Wikipedia
Ha már a riogatásnál tartunk, akkor feltétlenül meg kell említeni azt a készülő világkampányt, amellyel többen összefogva fel szeretnék hívni az emberiség figyelmét az XDR-TB rohamos és pusztító terjeszkedésére. A kampány központi része egy James Nachtwey nevezetű fotóriporter által készített, igencsak megrázó fotósorozat. Nachtwey 2007-ben elnyerte a rangos TED-díjat, és az elismeréssel járó százezer dolláros jutalmat valamilyen, a világot megmentő nemes célra gondolta fordítani. Ebből az ötletből született a jelenlegi XDR-TB-kampány.
A sokkoló képek a világ különböző pontjain készültek, és szenvedő, haldokló embereket ábrázolnak, akiket az új típusú tbc-baktérium támadott meg. A fotók a kampány részeként kerülnek majd bemutatásra ötven nagyvárosban világszerte. A szervezők azt remélik, hogy ezzel a kis érzelmi ráhatással sikerül majd megkongatni azt a bizonyos vészharangot, és így erős lökést adni az XDR-TB elleni küzdelemnek, kiemelten a betegség diagnosztizálásának. Talán nem véletlen, hogy a kampány főtámogatója a BD (Becton, Dickinson and Company) egy orvosi technológiákat gyártó cég, amely főprofilja a diagnosztikai eszközök fejlesztése és forgalmazása.
Miért is kell félni az XDR-TB-től?
Az egészségügyi világszervezet (WHO) először 2006 márciusában tett közzé jelentést az XDR-TB felbukkanásáról. Akkoriban azonban nem kapott túlzottan nagy figyelmet az új kórokozó, mivel az egész világ a madárinfluenzától való pánikolással volt éppen elfoglalva. Jelenleg nagyjából 30-50 ezerre tehető a rendkívüli módon gyógyszerellenálló tbc-ben szenvedők száma, de pontos adat nem áll a WHO rendelkezésére, mivel sok helyen nincs megfelelő diagnosztikai felszerelés az XDR-TB kimutatására.
Az első eseteket Dél-Afrikában - ahol a vándorló bányászok terjesztették - és a volt Szovjetunió országainak börtöneiben diagnosztizálták. Mostanra azonban több mint negyven országban találtak XDR-TB-vel fertőzötteket. A WHO adatai (2008. június) alapján, Magyarországon még nem találtak az új tbc-ben megbetegedő embereket, de a környező országokban (Románia, Ukrajna, Szlovénia) már felütötte fejét a kór.
Az XDR-TB-nek a szimpla tbc-vel szemben igen magas a halálozási rátája. Dél-Afrikában eléri a 90 százalékot, igaz, hogy ott nagyon nehezen beszerezhetők a megfelelő gyógyszerek. Más országokban, ahol lényegesen jobb a gyógyszerellátás, a halálozási arány nagyjából 50 százalék körül van, míg az eddigi talán legjobb adat Peruból származik, ott 60 százalékos gyógyulási arányt jegyeztek fel. Ezzel szemben a régi és megszokott tbc-ben szenvedők 95 százaléka lett teljesen egészséges.
A szimpla tbc gyógyítása nem túl bonyolult, bár kissé hosszadalmas folyamat. Négyféle gyógyszert kell szednie a betegnek két hónapon keresztül, majd kettőt ezekből további négy hónapig kell bevenni. Azonban vannak orvosok, akik eltérnek a hivatalos protokolltól, és kevesebb, esetleg csak egy fajta gyógyszert írnak fel a pácienseknek. Ebben az esetben talán a baktériumok 99.99 százaléka elpusztul, az ember jól is fogja érezni magát egy-két hónapig, azonban a megmaradt "egy darab" bacilus tovább szaporodik és egy új, a gyógyszernek már ellenálló fajtája alakulhat ki. Valahogy ekképpen jöhetett létre az XDR-TB is.
A WHO szakemberei szerint az új típusú tbc veszélyesebb lehet a SARS-nál is, ha terjedni kezd, könnyedén egy halálos járvány alakulhat ki belőle. Ráadásul hosszú a lefutási ideje, ami azt jelenti, hogy egy fertőzött egyén akár egy hónapig is elszenvedhet vele, amíg el nem éri a végzet. Ezalatt viszont sok más embert megfertőzhet, hiszen a tbc könnyen, cseppfertőzéssel terjed a levegőben. Nem lehet arra számítani, hogy a betegség terjedése egy-kettőre megszűnik, mint pl. az Ebola esetében, ahol a kórokozó kipusztult azáltal, hogy túl gyorsan végzett az áldozataival, így azoknak még idejük sem volt továbbpasszolni azt.
