Sólyom csak a magyar elnököktől különbözik?
Sokan kritizálták Sólyom László túlzott szerepvállalását a magyar közéletben, mivel eddigi tevékenysége szembetűnő változást mutat elődeihez képest. Felmerül a kérdés, hogy az igen szűkre szabott jogkör, más parlamentáris berendezkedésű országokban milyen
2008. november 3. hétfő 12:59 - Lőrincz Tamás
Amíg a korábbi elnökök passzív politikát folytatva, főként ceremoniális funkciót láttak el, addig Sólyom László igen aktív szerepet vállal, és az alkotmányban szereplő önálló államfői hatáskört szó szerint alkalmazza. Sokan sérelmezték, hogy a nemzeti ünnepeken elutazik az országból, és látogatást tesz határon túli magyar rendezvényeken, továbbá hogy nem tesz kísérleteket a megosztottság csökkentésére. Megvizsgáltuk négy olyan parlamentáris ország elnökének tevékenységét, ahol az elnöki intézmény a magyarhoz hasonlóan gyenge.
NémetországHörst Kohler hivatalba lépése utáni első interjújában azonnal leszögezte, hogy távol tartja magát a pártpolitikai megnyilvánulásoktól, azonban megválasztása után nem sokkal egy televíziós adásban politikai fáradtságot emlegetett az országban, és sérelmezte a hosszú, meddő vitákat. A korábban CDU-s Köhler igen bátran kritizálta a kormányt és az ellenzéket is, mindemellett nagy hangsúlyt fektetett a múlt feltárására, illetve kitűnt a német felelősségvállalás iránti elkötelezettségével. Népszerűségéhez hozzájárult a tudomány, a sport szeretete valamint a közvetlensége. Álláspontját pártsemlegesen, inkább atyáskodóan fejtette ki és kritikája egyik oldalt sem részesítette előnyben. Nyilatkozataiban gyakran javasolt nagyszabású megoldásokat. Példaként említhető a német dolgozók saját cégükben való részesedés szerzésének támogatása annak érdekében, hogy a haszonból akkor is részesüljenek, ha a gyártás esetleg kivonul az országból. Szintén az ő nevéhez fűződik egyfajta második Bretton Woods-i konferencia felvetése, ahol ki lehetne dolgozni a globális gazdasági rendszer fő kereteit, illetve szabályait. Mint köztársasági elnök, aktív szerepet vállalva, sikeresen találta meg azokat a témákat, amelyek Németországot foglalkoztatják, ezért képes a nemzeti egységet megjeleníteni.
CsehországVáclav Klaus, a többi elnökhöz hasonlóan, amikor elfoglalta a székét, megígérte, hogy a belpolitikai küzdelmektől távol marad. Ennek ellenére a legutóbbi hírek arról szólnak, hogy Klaus miként kritizálja Topolanek miniszterelnököt, amiért az nem hajlandó jelzésértékűnek venni a regionális szavazások eredményét, és távozni a kormány éléről.” Václav Klaus beavatkozása a Polgári Demokratikus Párt dolgaiba meghaladja azt a szerepet, amelyet a politikában az elnöknek játszania kellene” – mondta válaszában Topolanek. A cseh államfő euró-szkeptikus politikát folytat, gyakran kiáll a nemzetállamok szuverenitása mellett, továbbá igen elutasító a környezetvédelmi kérdésekben. Euró-szkepticizmusa abban is megjelenik, hogy prágai rezidenciáján nincs kitéve az uniós zászló. Klaus, aki államfőként is az általa alapított Polgári Demokratikus Párt tiszteletbeli elnöke, erős kül - és belpolitikai szerepet vállal, ennek megfelelően az elnöki intézményt aktív politikai funkcióként fogja fel.
AngliaAnglia helyzete némiképp eltér a többi európai parlamentáris berendezkedésű országétól, hiszen ott az elnök a királynő, tehát nem közvetett vagy közvetlen választás, hanem öröklés útján tölti be a pozíciót. Nagy-Britanniában a királynő hagyományosan távol tartja magát a belpolitikától, azonban minden héten együtt reggelizik a két nagy párt vezetőjével. Erzsébet királynő belpolitikai tevékenysége tulajdonképpen abban merül ki, hogy az amúgy igen heves szócsatákkal jellemezhető brit belpolitika eldurvulása esetén, önmérsékletre szólítja a feleket, távolmaradása a politikától azonban azt eredményezi, hogy képes az egységet szimbolizálni.
Szlovákia
A magyar köztársasági elnök ellenjegyzéshez nem kötött jogkörei:
1) Képviseli a magyar államot
2) Kitűzi az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek általános választását, valamint az európai parlamenti választás, továbbá az országos népszavazás időpontját
3) Részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok ülésein
4) Javaslatot tehet az Országgyűlésnek intézkedés megtételére
5) Népszavazást kezdeményezhet
A népszerűségi listákon
Ivan Gašparovič, Robert Fico-tól nem sokkal lemaradva a második, azonban így is csak a válaszadók harmada tartja a legmegbízhatóbb politikusnak. Külpolitikai kérdésekben erős nyilatkozatoktól sem riad vissza, emlékezetes a közelmúltban tett nyilatkozata, amelyben csak 300 ezer magyar nemzetiségű embert ismert el, valamint Selye Egyetem hallgatóit azzal vádolta, hogy szlovákokkal íratják a záró dolgozatokat, mivel kétharmaduk nem beszél szlovákul.
Határon túliak és a zöldekSólyom László határon túli magyar rendezvények iránti kiemelt figyelme minden bizonnyal annak az alkotmánybéli rendelkezésnek köszönhető, amely kimondja, hogy Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását. A többi elnök természetesen nem rendelkezik többmilliós határon túli honfitárssal, így nehezen összevethető a magyar elnök erre irányuló politikája. Sólyom Lászlót minden bizonnyal az alkotmány tisztelete, textuális értelmezése vezérli, amikor a nemzeti ünnepeket külföldön kezdi, csakúgy, mint amikor a jelölésekkel kapcsolatban önálló hatáskörre hivatkozva, nem egyeztet a pártokkal. A magyarországi zöld-mozgalmak felkarolása két okra vezethető vissza: egyrészt a modern politikai gondolkodás szerves része a környezetvédelmi törekvések segítése, másrészt a magyar pártpalettáról hiányzik egy markáns, zöld álláspontot képviselő párt. Ez utóbbi azonban kevésbé képes egységet generálni a magyar társadalomban, mivel a lakosság hagyományosan kevés érdeklődést tanúsít a környezetvédelem iránt.
Sólyom László”Mától kezdve az alkotmány szerint én képviselem a magyar államot. Szinte megtestesítem” – ezzel kezdte székfoglaló beszédét az államfő, amelyben kifejtette, hogy az egység képviselete a legfőbb célja. Későbbi beszédeiben többször jelezte, hogy a belpolitikai küzdelmektől távol akarja magát tartani, azonban ezzel kapcsolatosan érte a legtöbb bírálat. Mint láttuk, a többi parlamentáris elnök szintén aktív politikát folytat, így a Sólyom Lászlót ért támadások arra vezethetőek vissza, hogy a rendszerválást követően a köztársasági elnökök pusztán ceremoniális szerepet játszottak, kivéve Göncz Árpád elnöklésének kezdeti szakaszában. Sólyom valószínűleg új tartalommal kívánja megtölteni az elnöki intézmény, azonban tevékenységével figyelmen kívül hagyja azt a társadalmi igényt, hogy a lakosság úgy akar tekinteni az államfőre, mint egy olyan egységet szimbolizáló személyre, aki nyugalmat teremt a politikai életben. Ő ezzel ellentétben a jogra támaszkodva (gyakran túlzottan is), azokat a politikai funkciókat érvényesíti, amelyeket a rendszerváltás idején szántak az elnöki intézménynek. Nem tesz mást, mint betartja az alkotmányt, de módszereit a lakosság nem támogatja, így el kell döntenünk, hogy az alkotmánnyal vagy Sólyom Lászlóval van gond. Munkájával az elnök hagyományosan pozitív megítélése csorbát szenved, de jó esetben a legtöbb ember képes lesz néhány elnöki funkciót felsorolni a díjátadáson kívül.
Sólyom László életrajza
Sólyom László 1942. január 3-án született Pécsett.
1965-ben diplomázott a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Ugyanebben az évben felsőfokú könyvtárosi oklevelet szerzett az Országos Széchényi Könyvtárban.
A nyolcvanas évektől a személyiségi jogokkal foglalkozott; ő vezette be az adatvédelmi jogot Magyarországon. Ezzel tevődött át tevékenységének súlypontja az alkotmányos alapjogokra, s később az alkotmánybíráskodás elméleti kérdéseire is.
1978-tól docens, 1983-tól 1998-ig egyetemi tanár az ELTE Polgári Jogi Tanszékén.
1995-től egyetemi tanár a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán1981-ben az állam- és jogtudományok doktora (a Magyar Tudományos Akadémia doktora).
1998-ban megkapta a Humboldt Alapítvány külföldi társadalomtudósoknak járó Humboldt-díját.
1999-ben a Kölni Egyetem díszdoktora.
1999-2000-ben vendégtanár a Kölni Egyetemen.
2001-től az MTA levelező tagja.
Az MDF alapító tagja, 1989 márciusától 1990 novemberéig az elnökség tagja. Az MDF képviseletében részt vett az Ellenzéki Kerekasztal ülésein.
1989. november 24-én az Országgyűlés alkotmánybíróvá választotta, ezért párttagságáról és minden társadalmi szervezetben való tagságáról lemondott. 1990 nyaráig az Alkotmánybíróság helyettes elnöke volt, 1990-től 1998-ig, mandátuma lejártáig bírótársai háromszor választották meg az Alkotmánybíróság elnökének.
Megalakulásától, 2000 márciusától, a Védegylet tagja.
1999-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjével,
2003-ban Nagy Imre Érdemrenddel tüntették ki.
Felesége magyar-pszichológia szakos középiskolai tanár; két gyermekük és kilenc unokájuk van.
2005. június 7-én a Magyar Országgyűlés a Magyar Köztársaság elnökévé választotta.