11:32

Gyurcsány Ferenc szólal fel elsőként, napirend előtt. A válság első hullámát elhárítottuk, köszönet a segítségért mindenkinek. A válságot kaptuk, és nem itt keletkezett – de vannak okok, amik miatt minket súlyosan érintett. Beszéljünk erről – javasolja.

Az elmúlt években rettentő kicsi lett a lakossági megtakarítás aránya – különösen a lakásmizéria óta – 2000 2001 között elindult a költekezés. 2006-ig a kormányok is túlköltekeztek – ők is. Ezt pedig a lakosság nem tudta finanszírozni.

A kormányok ilyen esetben átalakítást szoktak eszközölni – próbált ez a kormány is, de a vele szemben szerveződött hangulatok miatt ez nem sikerült (kimondottan finoman piszkálja a Fideszt, szinte vájt ül kell a meghallásához).

Ráadásul a hiteleinket is devizában vettük fel: ez speciálisan magyar ok.

Mindezeknek köszönhetően sérülékenyebb a magyar gazdaság. Merthogy a devizapiacok épp nem nekünk kedveznek (a dánok, akik amúgy kösz, jól vannak) az EU-hoz fordultak segítségért.

Jövőre ráadásul 30 milliárd eurós kölcsöneink járnak le – és ebből csak három jut a kormányra, 27 a lakosságra és a cégekre. Márpedig egyre több forintot kell adni az euróért, hogy törleszteni tudjunk – akár 350 forintig is elszállhat az árfolyam – vázolja a perspektívákat.

Így pedig mindenki elveszítheti jövedelme harmadát-negyedét.

Kérdés: hogy lehet ezt kivédeni? (Merthogy nem babra megy a játék – tudatja a kormányfő). Na de: ha a lakosság ezt nem finanszírozza, hogy lehet mégis? Hát állampapírok eladásával – de ez nálunk szerencsésebb országoknak sem jön össze mostanában. Egyre nagyobb kamatokat kell ígérnünk – ami elviheti a költségvetés bevételeit. Annyira, hogy a tanárok, nyugdíjasok, nővérek, önkormányzatok helyzete kerül komoly veszélybe.



Ezt úgy tűnik, sikerült kivédeni. Az euró árfolyama nagyjából rendben van, a piacok pedig láthatják, hogy nem rettegünk. De hitelt nem vettünk fel – ismétli újra – és ha mégis úgy lenne: ez olcsóbb, mint az államkötvények.

Költekezni viszont nem szabad – ez a pénz nem erre van, hanem vésztartalék.

Tegnap határozott igény volt a szerződések megismerhetőségére: ezt ő természetesnek tartja. Hamarosan megy a levél Strauss-Khannak, Veres János ezt is be fogja mutatni.

De ezzel együtt az elhúzódó gazdasági válságra kell készülni. Ez ellen két eszköz van: adóemelés (nem akarja ő sem), vagy kiadáscsökkentés. Ami most jön, háta közepére sem kívánja. 2008-tól nyugodtabb éveket remélt a kormány – hát nem ezek jönnek.

Kéri, fogadják el a megszorításokat: nem jók, de ezek vannak.

Sokra becsüli mindazok nyugalmát, akik támogatják a szükséges megszorításokat. A miniszterelnök nem szeretné, ha a legalsó rétegeket érintené kellemetlenül a megszorítás – keresik majd a megoldásokat.

És most nincs más lehetőség, mint az összefogás – minden területen. Újabb csúcsot javasol, ezúttal gazdaságit: amit az illetékes bizottság fogadna be – ha parlamenti terepen akarnak a többiek eszmét cserélni, ám legyen. De legyenek itt a kamarák képviselői, munkaadók, munkavállalók, pártok – utóbbiak konkrét programmal, számokkal: hogy lássa mindenki, komolyan veszik a helyzetet (újabb piszka a Fidesznek).

A kormány erre a maga részről ezermilliárdos csomaggal készül – de nem esnek kétségbe, ha a magukénál jobb ötlettel áll elő más -beépítik azt. Nincsenek presztízskérdések, csak a haza számít.

Eredetileg ennél többet nem akart mondani. Most mégis kell, bár nem a válsággal nem összefüggésben. A dunaszerdahelyi eseményekről szól: nem világos, mi volt a magyar szurkolók bűne – elkövettek valamit, vagy egyszerűen csak magyarok voltak. Jó lenne hinni, hogy nem utóbbi okról van szó: jó lenne hinni, hogy ilyesmi nem történhet az EU-ban. A kormány illetékes szervei alapos vizsgálatot kérnek a szlovák kollégáktól – és indokokat a történtekre.

Söpörni kell ugyanakkor a saját portánk előtt is: nincs az ugye rendben, hogy magyar rendezvényen szlovák zászlót égetnek. Ezt mi itt kikérnénk magunknak, mert sérti a magyar nemzetet. Szélsőségesek ne írják a történelmet – kéri.

A többség nem így akar élni Magyarországon – de elvárjuk, hogy ugyanígy forduljon a magyar nemzet irányába. Azt a gyanút is kerülni kell, hogy nemzetiségi előítélet állhat bármilyen törvény hátterében, így nem szabad nekünk sem engedni semmilyen csábításnak – mert tragédiákhoz vezethet a hasonló tónusban született válasz.


11:02

Kezdünk, egyelőre a formaságoknál tartunk. Az Alkotmánybíróság és Sólyom László két törvényt visszaküldött a Háznak, a Komárom megyei bíróság igényt tartana Meggyes Tamás esztergomi polgármesterre

Karsai József és Aszódi Pál Frakcióvezető-helyettes lett, az agráriumról és a nyugdíjasokról ma biztosan hallunk.


10:55

Öt perccel az ülés kezdése előtt még nincs számottevő tömeg (a Fidesz igazoltan hiányzik,frakcióülésük van): Kapolyi Lászlót és Kósa Lajost látjuk a folyosókon, rajtuk kívül jószerivel senkit. Béke, csend, nyugalom – elszokhattak a korai kezdéstől.