Az OGY előtt a futballbotrány ügye

A testület állásfoglalása szerint a magyar politikusok aggodalommal értesültek arról, hogy többen megsérültek a szlovák rendőrség fellépése miatt a DAC Dunaszerdahely-Slovan Bratislava labdarúgó-mérkőzésen szombaton, köztük több magyar állampolgár is.

A szlovák hivatalos tájékoztatás szerint a mentők 49 embert láttak el a helyszínen, hatot a dunaszerdahelyi kórházba szállítottak. A közlés szerint a kordont biztosító rendőröket a magyar szurkolók verbálisan sértegették, szidalmazták, fasisztának titulálták, végül a mérkőzés 17. percében közvetlen fizikai erőszakot alkalmaztak velük szemben. A szlovák rendőrség szerint ezt videofelvétel is tanúsítja, amelyet azonban magyar kollégáik még nem ismerhettek meg.

A mérkőzés után demonstráció volt Pozsony budapesti nagykövetsége előtt, a résztvevők szlovák zászlót égettek, több magyarországi településen pedig ismeretlenek lefestették a szlovák helységnévtáblákat.

Az országgyűlési bizottság ezzel összefüggésben elfogadhatatlannak nevezte, hogy az egyes emberek által elkövetett szabálysértésért vagy bűncselekményért bárki valamely nemzet vagy nemzetiség tagjait tegye felelőssé, és rajtuk kívánjon elégtételt venni.

"Sem más nemzet zászlójának elégetése, sem szlovák nyelvű helységnévtáblák megrongálása nem elfogadható" - olvasható a testület állásfoglalásában.

A bizottság arra kértre a szlovák és a magyar közvéleményt, hogy ne engedjen a provokációknak, hanem tegyen meg mindent a szlovák-magyar viszony javításáért.

A parlament külügyi és határon túli magyarok bizottságának fideszes elnöke és szocialista alelnöke szerint egyaránt tisztázni kell a magyar futballszurkolók elleni szombati dunaszerdahelyi szlovák rendőrségi fellépés körülményeit az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke és alelnöke szerint.

A testület zárt ülése után Németh Zsolt (Fidesz), a bizottság elnöke újságíróknak elmondta: élhetünk azzal a gyanúval, hogy egyáltalán nem spontán volt a brutális rendőri fellépés a magyar szurkolók ellen, és "ez Szlovákia érdekében állt". Hozzátette: a történteket ki kell vizsgálni, hogy lássuk, valójában mi történt.

Németh Zsolt szerint az események nem terelhetik el a figyelmet arról, hogy Szlovákiában állami szintre emelkedett a magyarellenesség. Ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy elvárja a magyar rendőrségtől, vizsgálja ki a budapesti szlovák nagykövetség előtt vasárnap történt szlovák zászlóégetést is. Mint hangsúlyozta, jogtalanságra nem lehet jogtalanság a válasz.
Szabó Vilmos, a külügyi bizottság kormánypárti alelnöke szerint "nagyon rossz és fájdalmas látni, hogy a kétoldalú kapcsolatok mélypontra kerültek".

Kifejtette, hogy a Dunaszerdahelyen történtek és a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) munkájában részt vevő szlovákiai magyar politikusok számonkérése a pozsonyi parlamentben semmiképpen sem segítik elő a jószomszédi viszonyt, ami Magyarország alapvető nemzeti érdeke. Szabó Vilmos szerint a magyar kormány és a külügyi tárca megtette, ami elvárható volt.

"Magyarország készen áll arra, hogy tisztázza a két ország kapcsolatát terhelő kérdéseket. A Külügyminisztérium folyamatosan tájékoztatja a parlamenti pártokat a fejleményekről, Göncz Kinga tárcavezető hamarosan a külügyi bizottság előtt is beszámolót tart a témáról" - mondta Szabó Vilmos.

A fideszes és a szocialista politikus egyetértett abban, hogy a magyar politikai erők egységes fellépésére van szükség a szlovákiai magyarság helyzetének javítása érdekében. Németh Zsolt hangsúlyozta: a Fidesz kész a közös parlamenti fellépésre.

A külügyi bizottság zárt ülésén téma volt Szlovákia mellett Oroszország és az Egyesült Államok is. A testület meghallgatta Hetesy Zsoltot, a Magyar Köztársaság Információs Hivatala főigazgatóját Oroszország és az Egyesült Államok várható külpolitikájáról. Az ülést követően Szabó Vilmos és Németh Zsolt is azt mondta, a keddi amerikai elnökválasztás után nem várható alapvető változás az Egyesült Államok térségünket érintő politikájában.

Oroszországról szólva Németh Zsolt közölte: "nem fogadható el, hogy Moszkva meg akarja határozni egy-egy ország jövőjét". Szerinte Magyarországnak tisztáznia kell, melyek a alapvető érdekei Oroszországgal kapcsolatban, hogy kialakuljon a kölcsönösség elvén alapuló viszony.