Zsobrák Péter beszámolt arról, hogy az elsődleges orvosi szakvélemény szerint a súlyos szellemi fogyatékos, 44 éves nő halálát a derekára kötözött pelenka szorítása okozta, melynek kapcsán nem zárható ki az idegenkezűség.

A rendőr százados elmondta, hogy az eset még szombaton történt, de azt nem kívánta megjelölni, melyik baranyai intézményben. Az MTI rendőrséghez közel álló forrásból úgy értesült, hogy a beteget Bóly városban ápolták.

A beteg úgynevezett "kényszeres járó" volt, aznap éjjel sem hagyta aludni társait. Az ajtókat nyikorgatta, csapdosta, valakinek a ruháját is lehúzta. A gondozó ezért döntött úgy, hogy pelenkával és pólóval az ágy melletti korláthoz kötözi. A nő később fel akart állni, de elesett. A kötésből nem tudott szabadulni és segítséget sem tudott kérni. A gondozók reggel vették észre, hogy baj van, addigra a beteg légzése leállt. Újraélesztették, kórházba szállították, de ott meghalt.

Zsobrák Péter közölte, hogy a rendőrség foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés gyanúja miatt nyomoz az ügyben, és azt próbálja tisztázni, van-e ok-okozati összefüggés a gondozó magatartása és a haláleset között.

Horváth Zoltán, a fenntartó Baranya Megyei Önkormányzat közgyűlésének alelnöke az MTI-nek megerősítette, hogy az elhunyt a Bólyi Fogyatékos Otthonban élt. Elmondta, hogy a rendőrségi eljárás mellett belső vizsgálat is indult az eset tisztázására, különös tekintettel a beteg rögzítésére alkalmazott technikára és az esetleges személyi felelősség megállapítására.

Hozzátette: eddig annyit tudni, hogy az intézet ügyeletes ápolónője péntekről szombatra virradóra "deréktáji rögzítést" alkalmazott a szobatársait inzultáló betegen. A gondozó egy órával később vette észre, hogy az ápolt nem mutat életjeleket. Azonnal hívta az ügyeletes orvost, aki értesítette a mentőket, közben újraélesztette a beteget. A helyszínre érkezett mentők a gondozott állapotára, valamint járművük eszközparkjára hivatkozva nem vállalták, hogy a nőt a mohácsi kórházba szállítsák.

Az orvos fél óra múlva újra mentőt hívott. A kocsi kiérkezéséig sikerült úgy stabilizálni a gondozott állapotát, hogy a mentők kórházba szállíthassák. Reggel nyolc óra után, amikor az ápolónő a kórháztól a beteg után érdeklődött, azt az információt kapta, hogy a beteg meghalt.

Horváth Zoltán utalt arra, hogy a Bólyi Fogyatékos Otthonban 270 embert gondoznak, 75 százalékuk súlyosan értelmi fogyatékos. A Baranyában élő ilyen betegek legnehezebben ellátható köréről van szó, akikre csak szakképzett ápolóból 80-an felügyelnek. Igaz, aznap éjjel azon az osztályon, ahol az eset történt, 50 betegre két ügyeletes ápoló vigyázott - fűzte hozzá, majd megjegyezte: a 40 éve működő otthonban még nem történt haláleset a személyzet mulasztásával összefüggésben.

Gyurok Ernő, a Pécsi Tudományegyetem Szociális Munka Tanszékének oktatója az MTI-nek elmondta: az önmagukra, vagy embertársaikra veszélyes pszichiátriai betegekkel és az értelmi fogyatékosokkal szemben alkalmazhatóak korlátozó intézkedések, de azoknak nagyon szigorú szabályaik vannak.

A szakember, aki a fogyatékkal élők magas szintű ellátását és képzését biztosító pécsi Életminőség-fejlesztő Szolgáltatások Intézményének vezetője is egyben, rámutatott, hogy ezen intézkedés lehet gyógyszeres, vagy fizikai, utóbbin belül az elzárásra, és a kikötözésre is lehetőség van.

Fontos, hogy minden esetben az intézmény orvosa rendelheti el. A dolgozónak az alkalmazást megelőzően meg kell próbálnia megnyugtatni a beteget. Ha nem vezet eredményre, mérlegelnie kell, hogy a korlátozást a veszélyeztető tényező súlyának megfelelően végzi-e - hangsúlyozta.
Gyurok Ernő véleménye szerint nem jellemző, hogy az érintett intézményekben indokolatlanul kerülne sor korlátozó intézkedésekre, azoknak ugyanis szigorú dokumentációjuk van. Nyomon követhető, kivel szemben, hol, mikor milyen eljárásra került sor. Emellett a történtekről 48 órán belül írásban tájékoztatni kell az ellátott gondnokát, jogi képviselőjét is.

Az oktató szólt arról is, hogy jogszabályok alapján a tartós, bentlakásos intézmények dolgozóinak 80 százaléka szakképzett kell, hogy legyen. Úgy vélte ugyanakkor: a képző intézményekben a jövőben nagyobb hangsúlyt lehetne fektetni a gyakorlati oktatás erősítésére annak érdekében, hogy a szakemberek jobban elsajátítsák az e területen kialakuló szituációk kezelésének módjait.