Merénylet a pápa ellen
Bemutatták a Vatikánban a II. János Pál pápa életéről szóló filmet, amely a Stanislaw Dziwisz bíboros, krakkói érsek és Gianfranco Svidercoschi olasz újságíró "Élet Karollal című könyve alapján készült. A film 26 év után felfedi, hogy a hivatalos verzióva
2008. november 4. kedd 07:17 - Hírextra
A támadó Juan Fernandez Krohn spanyol pap volt, akinek sikerült a körmeneten részt vevő pápát késével könnyebben megsebesítenie. Az érsek, aki 39 évig volt Karol Wojtyla magántitkára, elmondta, hogy az egyházfő vérzett.
A hivatalos változat szerint Krohnt a pápa biztonsága miatt tartóztatták le, még mielőtt támadhatott volna. Gyilkossági kísérletért kapott hat és fél évi börtönt, plusz hét hónapot azért, mert tiszteletlen volt a bírósággal. Három évet ült le egy Lisszabon környéki börtönben, aztán kiutasították. Ekkor kilépett a papi szolgálatból, feleségül vette az esetéről tudósító újságírónőt, akivel a börtönben ismerkedett meg és Belgiumba költözött. Ott ügyvédi pályára lépett, de nevét csupán azzal tette ismertté, hogy felpofozott egy bírót.
Jelenleg írással foglalkozik és blogjában tagadja, hogy megkéselte a pápát. Sajátos logikával ezt azzal igazolja, hogy II. János Pál neki nem bocsátott meg, mint Mehmet Ali Agcának, ugyanis nem volt miért. Ugyanakkor csodálkozik azon, hogy a lengyel érsek miért hallgatott erről annyi éven keresztül és miért éppen most szólalt meg. Feltételezi, hogy így akarja elterelni a figyelmet arról, hogy kiderült: számos lengyel főpap állt a kommunista rendszer titkosrendőrségének szolgálatában. Annak idején a lisszaboni perben is azt állította, hogy Wojtyla kommunista ügynök, aki a Vatikán bomlasztása miatt választatta magát pápává - írta az El País című spanyol napilap.
Krohnt 1979-ben kizárták a X. Szent Pius Társaságból "mentális instabilitás" miatt és azért, mert bírálta a katolikus fundamentalista, később a Vatikán által kiközösített Marcel Lefebvre francia érseket, amiért nem szállt szembe keményebben a pápával. 1996-ban ismét letartóztatták, ezúttal a baszk Batasuna párt egyik székházának felgyújtásáért, 2000-ben pedig Albert belga király és I. János Károly spanyol király elleni merényletkísérletért ítélték öt év börtönre.
Forrás: MTI