Békén kell hagyni az önkormányzatokat

Az önkormányzati miniszter az ülés szünetében tartott sajtótájékoztatón kifejtette: megérett a helyzet a 18 éves önkormányzati rendszer feladat- és hatásköri felülvizsgálatára, beleértve a finanszírozási, támogatási rendszereket is. "Ebben szakmai egyetértés van, de nincs politikai konszenzus", és nemcsak kormányzat és ellenzék viszonyában, de a hét önkormányzati szövetség között sem.

Az önkormányzatok megszüntetése semmilyen megtakarítással nem jár, de a hivatalok számának csökkentése és a körjegyzőségek gyarapítása a szakmaiságot is növelné és a költségeket is csökkentené. A miniszter hozzáfűzte: a körjegyzőségek létrehozása azonban nem csökkenti, sőt esetenként még növeli is a költségeket, ezért is kell változtatni a rendszeren.

Gyenesei István úgy fogalmazott, hogy feladatcsökkentés nélkül nem lehet forrást kivonni az önkormányzati rendszerből. A szféra számára a jövő évre tervezett költségvetési összeg 1275 milliárd forint, ami 1,9 százalékos növekményt jelent az idei évhez képest, bár néhány hete még 8,7 százalékos növekedéssel számolhattak.

Visszautasította azt az állítást, hogy ellehetetlenültek volna a települések, mert "ahány önkormányzat, annyiféle helyzet". Hozzátette, hogy a 3175 önkormányzatnak 488 milliárd forint az összes hitelállománya, a betétállománya pedig 560 milliárd forint, a baj az, hogy az esetek legnagyobb részében más az a kör, amelynek hitele van és más az, amelynek betétje.

Kérdésre válaszolva azt is hozzáfűzte: ma 220 önkormányzat helyzete lehet komolyan aggályos, mert a működési célú hitelek elérik vagy meghaladják a kritikus mértéket. Egyedi támogatási kérelemmel eddig mintegy ezer önkormányzat fordult a minisztériumhoz, vagyis ezeket a támogatási összegeket olyan szinten kell tartani jövőre, hogy az egyedi helyzeteket kezelni lehessen.

Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter arról beszélt, hogy a szociális segélyezés rendszerének várhatóan áprilisban kezdődő változásai, a közfoglalkoztatás kiszélesítése nyomán az önkormányzatok teljesítményét és kapacitását is növelni lehet. Előrelépést jelent a törvény abban is, hogy anyagiakban és humán erőforrásban is többet nyújt a településeknek, például 3 milliárd forintnyi bértömeget biztosítanak a segítők, szervezők alkalmazására.

Közölte: a közcélú foglalkoztatásra arányaiban ma mintegy 20 százalék, a segélyezésre mintegy 80 százalék forrás jut a költségvetésből, ez jövőre, az átalakított rendszer indulását követően 50-50 százalékra változik.

Wekler Ferenc, a KÖSZ elnöke a kétnapos rendezvény házigazdájaként elmondta: az önkormányzatok, főként a kistelepülések, kistérségek helyzete, valamint a szociális ellátórendszer változásai állnak a középpontban. Egyetértett azzal, hogy az önkormányzati rendszer reformra szorul, "de olyanra semmiképpen sem, ami csökkentené az önkormányzati autonómiát".

Szükségesnek tartja minden településen az önkormányzatok létét, de ez "nem jelenti azt, hogy ne lennénk partnerek minden racionális átalakításban, ami az állampolgárok érdekében az önkormányzati feladatellátás javítását szolgálja". Hosszú évek óta szorgalmazzák például a felesleges feladatok kivételét az ágazati törvényekből, és fontosnak tartanák a jegyzők és körjegyzőségek hatás- és feladatkörének áttekintését is.