Az igazgató elmondta, hogy a fúrópajzsok már két hónapja állnak, mivel a kivitelező Bamco konzorcium nem rendelkezett a megfelelő engedélyekkel a munkálatok elvégzéséhez.
A Bamco és a DBR között, a konzorcium többlet-követelései miatt kirobbant botrány hamarosan megoldódik - közölte Klados Gusztáv. Ezzel kapcsolatban annyit mondott: szeretnék elkerülni, hogy választott bíróság döntsön az ügyben, inkább megegyeznének a konzorciummal.

A francia, német, osztrák és magyar tagokból álló Bamco konzorcium az elmúlt másfél évben mintegy 150 többletköltség-követelést nyújtott be, 37 milliárd forintot kérve. A DBR viszont ennek csak a töredékét találta jogosnak.

Miután megkapják az engedélyt, a pajzsok elindulnak a Gellért téri állomásig, de ott újra leállnak, arra az időre, amíg az állomás belső falazatát meg nem építik, ugyanis így szeretnék elkerülni, hogy a Műszaki Egyetem CH épülete tovább süllyedjen.

A nemrégiben kinevezett igazgató szerint eltúlozzák a Duna alatti fúrás veszélyességét. Mint mondta, a fúrópajzsokat úgy alakították ki, hogy a víz nem tud betörni a gépekbe.

Ettől függetlenül készenlétben tartják a fagyasztógépet és ha szükség lesz rá, akkor használják is majd: a gép segítségével folyékony nitrogént fecskendeznek a földbe, ami azonnal megfagyassza azt, így könnyítve meg a földmunkákat.

A metró a többi helyszínen normális ütemben épül - mondta Klados Gusztáv, aki megjegyezte, hogy az igazi gondok nem az megépítéssel, hanem a rendszer üzembe helyezésével lehetnek.
Ezzel kapcsolatban annyit közölt, hogy majdnem egy évig is elhúzódhat, mire megfelelően letesztelik a vezető nélküli metrókat, az elektronikai- és számítástechnikai rendszert.

Az igazgató szerint az 517 milliárd forintos költségvetésű 4-es metró 2011 végére átadható lesz.
Klados Gusztáv kinevezését október végén hagyta jóvá a Fővárosi Közgyűlés. A 61 éves szakember pályafutása a 60-as években kezdődött, amikor a 3-as metró építkezésén segédkezett. A mérnök ezután - 32 évesen - öt évet töltött Kalkuttában, ahol szakértőként tevékenykedett.
A 80-as évek végén és a 90-es évek elején a La Manche csatorna alatt húzódó Csalagút megépítésén dolgozott, majd innen egy német cég alkalmazottjaként Dél-Afrikába utazott, ahol egy 19 kilométeres alagút megépítésén tevékenykedett.

A szakember részt vett az athéni metró építkezésén, aztán Szingapúrban egy 50 kilométer hosszú és hét méter átmérőjű csatornarendszer kialakításán dolgozott. Ezután egy malajziai cég alkalmazásában, Kuala Lumpurban dolgozott alagútépítésen.A 4-es metró előtt még Újdelhiben tevékenykedett: metróépítkezést felügyelt.