A legtermékenyebb magyar szobrász kiállítása

A művész születésének 100. évfordulója alkalmából a Körmendi Galéria által rendezett vendégkiállítás válogatás a Körmendi-Csák Gyűjtemény anyagából. A január közepéig tartó reprezentatív emlékkiállításon a művész különböző korszakaiból származó bronz kisplasztikái és emlékműtervei kerülnek bemutatásra.

Pallag Márta művészettörténész, a kiállítás kurátora megnyitóbeszédében hangsúlyozta: a kiemelkedő szobrásztehetséggel rendelkező alkotó - aki művészi kvalitásban a legkiválóbb modern szellemiségű francia szobrászok (Rodin, Bourdelle és Maillol) örökösének tekinthető - kezdettől a mozgalmas, indulatos vagy érzéki és az ősi mítoszokat kínáló példákat kereste.

 Egészalakos Dózsája, Szent Ference vagy Kopernikusza a belső hittel teli emberi-művészi magatartás ideáljait jelenítik meg. Kései szobraira jellemző drámai erejű felületalakításainak érzelmi alapját a háború tragikuma szolgáltatta, ugyanakkor a művei eszmevilágát újra meg újra átjáró halk életöröm a nehéz múlttal való megbirkózás mondanivalóját közvetítették.

Kerényi Jenő a harmincas évek második felében kezdte pályáját és szinte azonnal kiemelkedett nemzedékéből. A korai művekben, a negyvenes években főként női aktok készültek. 1938-tól szerepelt állandóan műveivel és kirobbanó plasztikai tehetsége végigkísérte négyévtizedes alkotópályáját.

1945 után is aktívan részt vett a hazai szobrászat hivatalos diskurzusaiban és nemcsak kisplasztikáiban, de a köztéri emlékműszobrászatban is újszerűt alkotott. Belső, kissé romantikusnak is nevezhető világképe révén alakjainak megalkotása során sokszor keveredett az emberi és az állati formaelem. A Balaton egyik legszebb pontján, a Tihanyi félszigeten felállított, Legenda címet viselő, furulyázó faunt ábrázoló szobra (melynek kisplasztikája szintén szerepel a kiállításon) mitikus erejű és lírai szépségű alkotás.

Késői főművében, az 1973-ban készült Kopernikuszában a világ titkait fürkésző, örök nyugtalan alkotó szellem ölt testet - talán rejtett, szimbolikus önarcképként.

Kerényi Jenő 1975-ben hunyt el Budapesten. Művészetének örökségét a legrangosabb köz- és magángyűjtemények őrzik. A Magyar Nemzeti Galéria a művész halála után egy évvel rendezte meg emlékkiállítását. Szentendrén a művész tiszteletére 1978-ban létesített múzeum és szoborpark születésének 70. évfordulóján nyílt meg. 2007. júniusában pedig a Körmendi Galéria, a soproni Artner-palotában rendezett be szabadon látogatható, állandó emlékhelyet számára.