Az izraeli lapok arról cikkeztek az amerikai elnökválasztás másnapján, hogy miként látják a helybéliek Obama megválasztását. „Láttam a tévében, ahogy táncolnak, olyanok voltak, mint az arabok” – meséli egy idősebb asszony. Valaki még hozzáteszi: „Tudom, hogy a palesztinokat fogja támogatni”. Mások pedig már az évente Izraelnek küldött védelmi segélyt siratják: „Végünk van. Ez megvonja tőlünk a hadászati támogatást.” Az izraeliek általános aggódásának azonban semmi más oka nincs, csupán Obama második keresztneve: Huszein. Ezen kívül azonban semmi jelét nem adta a frissen megválasztott elnök, hogy hirtelen a palesztinok oldalára állítaná egész Amerikát.

Mi lenne jó Izraelnek?

Obamának természetesen nem lesz a legsürgetőbb dolga, hogy az izraeli-palesztin viszály orvoslására siessen, hiszen ott a nyakán a gazdasági válság megoldása és az iraki helyzet mielőbbi rendbetétele. De ha Bush elnök politikáját folytatja, miszerint nagyjából magasról tesz majd Izraelre és környékére, akkor az ottani helyzet súlyosbodása várható. A Bush-kormányzatnak nyolc éve alatt ugyanis, csak azt sikerült elérnie, hogy a radikálisok megerősödtek a térségben, a palesztin állam létrejötte reménytelennek látszik és az izraeli-arab megbékélés esélye az eddigieknél is távolabbra került.

Viszont Amerika elnökei kivétel nélkül Izrael mellett álltak a zsidó állam megalakulása óta, tehát a közel-keleti országnak lényegében mindegy, hogy ki lakik a Fehér Házban. Az elnök ugyanis nem egymaga dönt az USA külpolitikájáról, erre egész csapatnyi tanácsadó és egyéb kormányzati személy áll az elnök rendelkezésére. Ők azok, akik igazán meghatározzák majd Amerika álláspontját Izraellel kapcsolatban.

Ha a várakozásoknak megfelelően Denis Ross (Obama közel-keleti tanácsadója, aki Clinton különmegbízottja volt a térségben) bekerül majd a közelebbi tanácsadó testületbe, akkor több mint valószínű, hogy új erőre kapnak majd az erőfeszítések a palesztin-izraeli rendezéssel kapcsolatban, és megkezdődhetnek a béketárgyalások Szíriával is. Ha viszont valaki más kerül oda, abban az esetben elképzelhető, hogy Obama nem fog nyomást gyakorolni sem Izraelre, sem pedig az arabokra, akkor pedig minden marad a régiben, már ameddig csak tartható lehet a mostani állapot.

Amire a térségnek biztosan szüksége van, az a folyamatos „rugdosás”, azaz állandóan nyomást gyakorolni mind Izraelre, mind pedig a palesztin félre, különben a belpolitikai viszályok miatt fülük tövét sem nagyon mozdítják majd a felek.

Amiben viszont várható, hogy Obama megkurtítja Izraelt, az a George Bush által megígért különleges védelmi juttatás (30 milliárd dollár 10 évre), amit a rendszeres 2.3 milliárd mellé kapott volna a zsidó állam Washingtontól. Az amerikai költségvetésen viszont szép lyukat ütött a mostani pénzügyi válság, ezért elképzelhető, hogy Obama teljesen visszavonja majd elődje korábbi ígéretét, de még valószínűbb, hogy egyszerűen csak hosszabb időre osztja fel az összeg kifizetését. Ez utóbbi azért is lehet jobb az USA-nak, mert egyrészt Izrael főleg Amerikától vásárol fegyvereket, így az összeg zöme vissza is folyik az amerikai fegyveriparba, másrészt pedig Obamának is fontos lehet, hogy egy esetleges iráni konfliktus ne érje megfelelő felszereltség nélkül Izraelt.

Obamai hatás az izraeli választásokra

Mivel Izraelben előrehozott választások lesznek a jövő év elején, így nem elhanyagolható, hogy miként is fog erre hatást gyakorolni az új elnök megválasztása. Az előzetes kommentárok alapján Obama Fehér Házba kerülése Cipi Livni jelenlegi külügyminiszternek, a Kadima párt elnökének fog kedvezni. Livni megpróbálja majd meggyőzni a választókat, hogy az egyetlen lehetőség a demokrata kormányzattal való jó együttműködésre, az a Kadima által képviselt, békefolyamat párti irányvonal. Ha az Obama-kormányzat nem is ugrik majd fejest az izraeli-palesztin konfliktusba, bizonyosan egyet fog érteni a telepek felszámolásával és a kivonulással a megszállt területekről.

Livni stábja azt állítja, hogy Benjamin Netanjahu Likud-elnök megválasztása esetén elkerülhetetlen konfliktusba kerülhet Izrael az amerikai kormányzattal, ami felesleges fejfájást fog okozni Jeruzsálemnek. Netanjahu ezzel szemben egyelőre nem törődik sokat Obamával, mivel a Likud stratégiája inkább Izrael belbiztonságának hiányosságaira épül. Olyanokra, mint a kedd éjjeli rakétatámadások Izrael déli részén. Az izraeli szavazóknak tehát Obama és a rakéták közül kell majd kiválasztania, hogy melyiket tartja rosszabbnak.