Az összefogás

A National Geographic Channel és az IBM három éve gondoltak egyet, miszerint nem ártana némi hírverést gyártani ennek a roppant hasznos géntérkép dolognak, no meg megismertetni vele a jónépet. Mellékesen el lehetne dönteni évtizedek óta vitatott származási vitákat, és össze lehetne hozni a szakmát. Szavat tett követett, majd jókora munka és befektetés árán megszületett a Népünk Genetikai Családfája kiállítás - a Geográfiai programmal összekapcsolva (amelyet a jövő házában, a Millenárison lehet megtekinteni), minek tegnap volt a megnyitója.

A kutatás abból a szempontból is különleges, hogy több tudományterület együttes munkájával jött létre, és ezek együtt dolgozása nagyban segítette az egymáshoz való közeledést. Ugyanis nyelvészektől kezdve történészeken át, antropológusok, régészek, génkutatók és orvosok munkájának gyümölcse a megjelent eredményhalmaz, ami több szempontból is könnyebbé teheti életünket.

Szempontok

A kutatás magyar vonatkozású részlegéhez neves hazai tudósokat kértek fel, mint Dr. Fodor István (a Nemzeti Múzeumtól) vagy Dr. Raskó István (régészeti genetika egyik jelentős alakja). Maga a program még két évig tart és eddig - a világ minden tájáról - több mint 265 ezer ember vett részt benne.

Antropológiai szemmel a helyzet eddig igen viharos volt, még ha azt az átlagember észre sem vette. Hetente röpködtek az érv-tányérok az egyik elmélet képviselőjétől a harmadikéig, csak hogy a második időközben kifújja magát és felkészüljön egy újabb menetre. Az eddig közismert Magna Hungarica elmélet csak egy a sok közül, hisz említhetnénk a finn, az olasz, és egyéb, más kisebb jelentőségű példákat is. Minden esetre a kutatás a populistább elméletet támasztja alá, ugyanis a honfoglalók DNS-eiben keleti géntípusokat találtak (kételkedésnek egyedül az alacsony mintaszám adhatott okot).

A finn kutatások alapján nyelvi igen, ám genetikai rokonság egyáltalán nincs északi rokonainkkal(?), ugyanúgy, ahogy a mostani szerint közvetlen szomszédjainkkal se sok. Azt is megállapították, hogy nincs magyar génállomány, mert rettentően kevertek vagyunk - és ez a legjobb védekezési lehetőség a génhibákon alapuló betegségek ellen. Egyszerűen bennünk (és pár melettünk fekvő ország lakosaiban) anynira keveredtek a különböző népek génjei, hogy genetikailag tökéletesen besorolhatatlanok lettünk (legalábbis népi-származás szempontjából).  A Magyarországon elő népcsoportok (például a Dr. pálóczi Horváth András - a kutatásban szintén résztvevő történész - által évtizedek óta vizsgált kunok) is hasonló sorsra jutottak - legalábbis a vizsgálatok alapján. Ellenben 

Talán legérdekesebb az orvosi szempont. Ez alapján, ha meg tudjuk határozni, hogy milyen géntípushoz tartozunk (ez ma egy vizsgálattal megoldható), azzal megelőzhető lenne egy csomó olyan betegség, amire géneink folytán hajlamosak vagyunk, sőt még a megfelelő - szinte személyre szabott - gyógyszereket is be lehetne állítani. Ezzel a folyamattal átlagosan húsz évvel lehetne növelni a lakosság élettartalmátés egyénenként az is megtudható, hogy kinek az őseit milyen helyekről hozta össze sors, és hogy ez mennyiben befolyásolja az életét.. A pletykák szerint az eljárást Amerikában 2012-től alkalmazni is fogják.

Amit megtekinthetünk

Maga a kiállítás elég összetett. Fotók, grafikák, videók és kiállítási tárgyak színesítik az informálódást, amihez a Magyar Nemzeti Múzeumon kívül sok más személy és intézet is hozzájárult. Egy része bemutatja az emberiség eredetét és vándorlását, az őskortól egészen napjainkig, másik része pedig Afrika tájaira kalauzol el. Megtekinthető az ősanya, és az ősapa génháttere, a bevándorló magyarok története, típusai és a hozzá tartozó tárgyak is. Bemutatja az egyes elszigetelt bennszülött népek szinte változatlan gén és nyelvállományát, valamint a Genographic Legacy Fund népek hagyományait megőrző munkáját. Megismerhetjük magának a Genográfiai programnak menetét, céljait, és eddigi eredményeit is.

Magáról a génekről is rengeteg szó esik, alapvető bemutatásokon keresztül a tudományos és orvosi érdekességekig. Bepillanthatunk a hazánkba végzett népesség kutatások eredményeibe, és olyan, bizonyos gének által kiküszöbölhető betegségekbe, mint az AIDS, a TBC vagy a tejcukor érzékenység hátterébe.

Bizonyos érdekességeket is boncolgatnak: a hazai zsidók közti belterjes házasságok eredményeit, és azt hogy ez a jelenség hogyan kezd manapság elterjedni a cigányok körében (és azt is, hogy a lovári nyelv szanszkrit eredetű, ami egyértelműen Indiai származásra mutat). Arcok ezernyi variációit ollózhatjuk össze egy speciális digitális program segítségével, ami a játékosabb kedvűek figyelmét is jói dőre lekötheti.

A tárlat Jövő év márciusig fogadja a látogatókat, egy kis idejű december-januári szünettel.