Szobrok vándorúton

Az egykor a budapesti Kossuth téren állt, ma Dombóváron található szoborcsoportot kilenc tablón csaknem félszáz eredeti fénykép reprodukciójával és Tillinger Sándor dombóvári fotós huszonkilenc képével mutatja be a Pécsett november végéig látható kiállítás.

A tárlat végigkíséri a kompozíció 80 éves történetét felállításától kezdve dombóvári bemutatásáig. Emellett a pécsi születésű Horvay János személyes tárgyai is láthatóak, amelyeket leszármazottai bocsátottak a múzeum rendelkezésére.

Mint azt Kriston Vízi József, a Dombóvári Helytörténeti Múzeum igazgatója az MTI-nek elmondta, a tárlat Pécs után Cegléden, majd 2009 áprilisában Budatétényben, ezt követően a budapesti Aranytíz Kulturális Központban tekinthető majd meg.

Horvay János (1874-1944) a múlt század első felében a magyar szobrászművészet emblematikus alakja volt. Mint azt Kriston Vízi József kiemelte, 1902 és 1918 között a történelmi Magyarország területén - többek közt Pécsett, Cegléden, Békéscsabán, Rakamazon - tizenhét köztéri szobrát állították fel.

A legismertebb az 1927-ben Budapesten, a Kossuth téren felállított Kossuth-szoborcsoport, amelynek elkészítésére éppen száz éve, 1908-ban kapott megbízást a fővárostól. Az alkotás a Batthyány-kormány tagjainak teljes alakos szobrait és egy, a magyarság küzdelmét ábrázoló sokalakos kompozíciót foglal magában.

A szoborcsoportot az 1950-es évek elején távolították el a Kossuth térről, 1959-ben került Dombóvárra, és 1973-tól látható a város Szigeterdei parkjában. A szigeterdei lakótoronyban állandó kiállításon ismerkedhet meg a látogató a szoborcsoport történetével és a méltatlanul elfeledett szobrász életművével.