Tilos avart égetni Budapesten!

Nyáry Krisztián elmondta, hogy a Teleki téren két egymást követő napon is meghaladta a tájékoztatási küszöbértéket a szállópor-koncentrációja. Emiatt szmogriadót még nem kell elrendelni, de az avarégetés Budapest egész területén tilos.

Az igazgató tájékoztatása szerint október 25-től hatályos a környezetvédelmi, az egészségügyi, valamint a földművelésügyi miniszter közös rendelete, amely új, az eddigieknél szigorúbb határértékeket állapított meg a szálló porra. Ezzel az Európai Unió tagállamai közül Magyarországon vannak érvényben a legszigorúbb levegőtisztasági határértékek - mondta.
A jogszabályok szerint egy légszennyező anyag mennyiségének fokozatos növekedése először az egészségügyi határértéket, súlyosabb, szmoghelyzetben a tájékoztatási küszöbértéket, a legsúlyosabb esetben pedig a riasztási értéket érheti el, vagy haladhatja meg.

Csütörtökön először teljesült az a feltétel, amit az új jogszabályok rögzítenek. A légszennyezettségi állapotot folyamatosan mérő műszerek ellenőrzött adatai alapján a szálló por (PM10) a Teleki téren mért adatai két egymást követő napon meghaladták a tájékoztatási küszöbértéket, ami 75 mikrogramm/köbméter.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat tájékoztatása szerint mivel a légköri viszonyok továbbra sem kedveznek a levegőminőség javulásának, ezért a szállópor-koncentrációja a főváros több pontján is meghaladhatja majd a tájékoztatási küszöbértéket. Ha a szálló por mértéke a miniszteri rendeletben rögzített riasztási küszöbértéket, a 100 mikrogramm/köbmétert is elérné két egymást követő napon át, és a meteorológiai helyzet a következő napon sem javulna, akkor szmogriadót kellene elrendelni Budapesten - jelentette ki az igazgató.

A szállópor-koncentráció növekedése jellemzően az általános őszi, téli meteorológiai helyzet és a közlekedésből eredő terhelés együttes következménye, de kialakulásához hozzájárul a különböző építkezések hosszabb átmeneti hatása is.

A Városháza által kiadott tájékoztató szerint a szállópor-koncentráció lehetségesegészségkárosító hatásai között szerepel a szem kötőhártyájának és a felső légutak nyálkahártyáinak izgatása, a köhögés, a nehéz légzés. Növekszik az asztma, a krónikus légcsőhurut és a szív- és érrendszeri megbetegedések száma.

Leginkább a csecsemők, gyermekek és az időskorúak, az aktív és passzív dohányosok, valamint a légúti és keringési betegségben szenvedők tartoznak a veszélyeztetett népességcsoportok közé. A Városháza azt javasolja, hogy a veszélyeztetett emberek kerüljék a jelentős gépjárműforgalom által érintett utcákat, a szabadban való tartózkodást és a szellőztetést.