Új eljárást kell lefolytatni Budaházy ügyében

Az ítélőtábla most hatályon kívül helyezte a január 30-ai elsőfokú ítéletet, álláspontja szerint ugyanis hiányos volt az akkori döntés tényállása. A 2002-es nyári hídfoglaláskor ismertté vált férfi ellen a 2006-os őszi fővárosi zavargások utáni hónapokban, internetes portálokon közzétett 13 írása miatt indult büntetőeljárás. A vádbeli bűncselekményt magyar bíróságok nem alkalmazták a rendszerváltás óta.

Januárban az FB nem jogerős ítéletében azért mentette fel Budaházy Györgyöt, mert - az akkori indoklás szerint - a férfi ugyan túllépett a véleménynyilvánítás határain, ám közvetlenül és konkrétan az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására nem hívott fel. Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész fellebbezett, így a büntetőper a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódott másodfokon.

Az ítélőtábla csütörtökön kihirdetett végzésében felhívta a figyelmet arra, hogy a bíróság a büntetőjogi felelősség megállapítása szempontjából csak olyan tényállást vehet figyelembe, amit az ügyész a vád tárgyává tett. Ebben az esetben azonban a tényállás annyira hiányos, hogy a felülvizsgálatra teljesen alkalmatlan - hangzott el. Ráadásul a másodfokú bíróság szerint az FB eljárási hibát is elkövetett.

Az ítélőtábla ezért előírta az ügyészségnek, hogy jelölje meg, mely írásokat és azok mely részét teszi a vád tárgyává, valamint, hogy hallgassák ki a terhére rótt bűncselekményben a vádlottat.
Az elsőfokú bíróságnak pedig azt írta elő, hogy az új eljárásban folytassa le a bizonyítást, derítse fel, mikor kerültek fel a honlapokra - és összesen mennyire - Budaházy írásai, mennyi ideig voltak letölthetőek, s valamennyi írás egyszerre letölthető volt-e.

Az ítélőtábla szerint az írások egyenkénti és egységes értékelése, elemzése, mérlegelése után dönthet a bíróság arról, hogy a vádlott túllépte-e a véleménynyilvánítás szabadságának határát, és megvalósította-e a terhére rótt bűncselekményt.

Az ítélőtábla ugyanakkor az elsőfokú ítélet indokolásában olvasható elvi okfejtéssel maradéktalanul egyetértett, de az ítéleti tényállás hiánya az ítéletet felülvizsgálatra alkalmatlanná tette. Az ítélőtábla végzése ellen fellebbezésnek nincs helye.

A csütörtöki tárgyaláson, az ítélethirdetés előtt egyébként a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség képviselője próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést indítványozott, és amellett érvelt, hogy a vádlott felismerte a 2006. őszi cselekmények irányát, arra hatni kívánt, azok irányát akarta megszabni írásaival. Álláspontja szerint Budaházy írásaiban - az elsőfokú ítélettel szemben - igenis megjelölt konkrét helyeket, időt, eszközöket, például "a hatalom térdre kényszerítéséről" írt egy helyen.

Gaudi-Nagy Tamás, Budaházy védője szerint ugyanakkor az elsőfokú bíróság helyesen döntött, amikor bűncselekmény hiányában felmentette a vádlottat. Mint mondta, a vádlott "az alkotmányos joggyakorlás korlátait vázolta fel" írásaiban azoknak, akik tenni akartak "az országban tapasztalható folyamatok ellen".

Álláspontja szerint Budaházy írásaiban "rendszerkritikát és kormánykritikát" fogalmazott meg és "politikai küzdelemmel kapcsolatos" nézeteket közölt, amelyeket véd a véleménynyilvánítás szabadsága.

"A demokrácia megcsúfolása lenne, ha egy kormányt nem lehetne gyalázni, és ha egy kormánnyal szemben nem lehetne harcot hirdetni, ahogy Budaházy György tette" - tette hozzá, és az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte.

Az utolsó szó jogán Budaházy azt mondta, nem ő fenyegetett erőszakkal, hanem a hatalom fenyeget nap mint nap. Mint mondta, álláspontja szerint a rendszer erőszakkal tartja fenn hatalmát. Kérdésként megfogalmazta a bíróságnak, hogy ha a hatalom törvénytelen eszközökkel biztosítja uralmát, akkor az ellen miért csak törvényesen léphetnek fel.