Kiállítás a Szolidaritásról

A kiállítás a Szolidaritás mozgalom történetét mutatja be a magyar közönségnek a szakszervezet megalakításához és hivatalos bejegyzéséhez vezető 1980-as sztrájkoktól a hadiállapot 1981. decemberi bevezetésén és a szervezet betiltásán keresztül egészen a legalizálásáig és a Szolidaritás győzelmét hozó, 1989-es szabad választásokig, amelyek az egész szocialista táborban végbemenő politikai változások nyitányát is jelentették.

A lengyel nagykövetség, a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága és a Ferenczy Múzeum közös rendezésében készült kiállítás ötletadója és kezdeményezője, Szép Tibor, a Pest Megyei Önkormányzat főjegyzője a kiállítást megnyitva elmondta, hogy a magyar társadalom többsége annak idején nem értette meg a Szolidaritás jelentőségét, az újabb nemzedékek pedig nem ismerik ezt a történetet, ezért is van szükség ilyen rendezvényekre. Köszöntőt mondott Kálnoki-Gyöngyössy Márton megyei múzeumigazgató és Joanna Stempinska budapesti lengyel nagykövet, aki emlékeztetett arra, hogy három esztendeje ünnepelték a Szolidaritás megalakulásának 25. évfordulóját, idén pedig annak van a 25. évfordulója, hogy a szakszervezet alapítója és első elnöke, Lech Walesa megkapta a Nobel-békedíjat.

A kiállítás elsősorban arra akarja felhívni a figyelmet, hogy a Szolidaritás olyan tömegmozgalom volt, amelynek társadalmi visszhangja, támogatottsága messze túlnőtt bármely más kelet-európai ellenzéki mozgalomén. Az ellenzéki gondolat, a nemzeti ellenállás, a társadalmi összefogást hirdető eszmeiség nem csupán a máskéntgondolkodó értelmiségiek szűk körében terjedt, hanem a második nyilvánosság, az egyház és az emigráns szervezetek révén majd egy évtizeden át naponta jelen volt a lengyel köztudatban, és politikai céljai széles körben ismertté váltak.
A tárlat felidézi a nyilvános és magánszféra 80-as évekbeli jelképeit, a sztrájkok, demonstrációk hangulatát, lengyel utcákat, templomokat. Installációk, fotók, röplapok, plakátok, illegális bélyegek, kitűzők, titkos nyomdában készült gunyoros papírpénzek és egyéb tárgyi emlékek között járva a látogató megérezheti, mi táplálta az összetartozás élményét az egykori lengyel társadalomban. A kiállítás anyagát lengyel és magyar gyűjteményekből állították össze.

A tárlathoz kapcsolódó pódiumbeszélgetést Pályi András író, a varsói Magyar Kulturális Intézet egykori igazgatója vezette. Tischler János történész, polonista a korszak lengyel és magyar körképét vázolta fel dióhéjban, míg a lengyel vendégek - Jerzy Eisler történész, a korszak kutatója, a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete (IPN) varsói részlegének igazgatója, Bogdan Lis, a szejm képviselője, a Szolidaritás mozgalom egyik korabeli legfontosabb vezetője, akinek sikerült elkerülnie az internálást, továbbá Andrzej Celinski, a szejm képviselője, szintén egykori ellenzéki, későbbi kulturális miniszter és Maciej Zieba domonkos szerzetes, a gdanski Európai Szolidaritás Központ vezetője, a Szolidaritás egykori tanácsadója - a korabeli lengyel eseményeket idézték fel saját emlékeik, tapasztalataik tükrében.

A kiállítás 2009. január 31-ig tekinthető meg, hétfő és kedd kivételével naponta 14-től 18 óráig.