George Bush második elnöksége mind gazdasági mind politikai téren gyenge teljesítményt nyújtott, azért nagyon sokan szeretnék a változást – reagált a Hírextrának Csaba László közgazdász professzor az amerikai elnökválasztás eredményére – Obama éppen ezt ígérte meg. Csaba László szerint eddigi megszólalásaiból úgy tűnik, a leendő elnök egy erőteljesen ódivatú, intervencionista gazdaságpolitika képviselője. A gazdaságpolitikai fordulat már Bush alatt elkezdődött, ám egyáltalán nem biztos, hogy Obama ezt követni fogja – véli a szakember.

Jelenleg pénzügyminiszter-jelöltként két nevet lehet hallani – mondja Csaba László. Az egyik Larry Summers, aki volt már miniszter és államtitkár is a Clinton-adminisztrációban. A közgazdász szerint ő nem egy populista módon költekező ember, sőt, alatta lett kiegyensúlyozva a költségvetés. A másik John Taylor, a Stanford egyetem professzora, aki Csaba László szavaival élve, „a szabálykövető monetáris politikával kapcsolatos fejtegetések mestere”.

A közgazdász professzor szerint mindketten igen szolid gazdaságpolitikát képviselnek, s alapos államigazgatási ismertekkel is bírnak. Ha kettőjük közül kerül ki az új a pénzügyminiszter, biztosan nem mennek bele valami eszement pénzügypolitikába. Általában az is jellemző a demokrata kormányokra – teszi hozzá Csaba – hogy a felső középosztályt nem bántják.

Az amerikai út más, mint az európai

A demokrata párt környéke tele van olyanokkal, akik jól ismerik a modern piacokat, tudják, hogy az állami beavatkozás sosincs ingyen, és nem is múlik el magától – folytatja a szakember. Nem utal semmi arra, hogy Obama az Európai Uniós (Nicolas Sarkozy és Gordon Brown által támogatott) elképzeléseket szeretné megvalósítani hazájában. A legvalószínűbb, hogy ugyanaz a politika folytatódik, ami az elmúlt hetekben elkezdődött – véli.

„A Bush-kormány saját ideológiájával élesen szembemenve fogott bele az állami beavatkozásokba. Hogy bukni hagyták az igazán nagy és kétes ügyleteket bonyolító pénzintézeteket, azt jelenti, hogy ezek többet ezt nem fogják művelni. Az Egyesült Államok elindult egy olyan irányba, ami viszonylag kicsi átmeneti visszaeséssel túlélhetővé teszi a válságot. Amerikában szó sincs a ’29-’33-as világválságról. A piaci alkalmazkodás hihetetlenül gyors, az adófizetők helyett pedig a külföldi befektetők fogják megmenteni azt, akit érdemes” – fejtette ki Csaba László.

Egy hagyományos demokrata programba belefér, hogy a szabályozást erősíti, az állami jelenlétet pedig csökkenti a gazdaságban. Hogy Obama milyen programokba fog bele, az befolyásolni fogja a gazdasági szereplőket is, így nyilván hatással lesz a világgazdaság egészére. De azért félreértés ne essék: nem ő fújja a passzát szelet – reagált a professzor Obamával kapcsolatos kérdésünkre.

Megbocsátunk egymásnak?

Az Iraki háború óta gyakorlatilag befagytak a kapcsolatok az Egyesült Államok és az Európai Unió között – mondta a Hírextra megkeresésre Schöpflin György az Európa Parlament néppárti képviselője, az EP külügyi bizottságának tagja. A professzor szerint Amerika nem tudta igazán megbocsátani Európának, hogy ellenezte az Iraki háborút. Európa, pedig nem bocsátotta meg, hogy ennek kapcsán az USA megosztotta az Uniót.

A képviselő úgy látja, Amerikának Európa harmadlagos: a Bush-adminisztráció külpolitikája elsősorban Kínára és Oroszországra fókuszált. Az egyes államokkal ápolt persze valamiféle viszonyt, ám az Unióval mint közösséggel nem igazán. Ez Obama hatalomra kerülésével változhat, de Európa attól még maradhat a harmadik helyen.

Intimebb lehet a kapcsolat

A demokraták mindig is jobban kezelték Európát, mint a republikánusok – folytatja Schöpflin – mégis ebben a kampányban McCain képviselt határozottabb külpolitikát. Obama győzelme után felerősödhet az az irány, hogy Európa „intimebb kapcsolatot alakítson ki” a Fehér Házzal. Ha Sarkozy elindul egy ilyen úton, akkor Angela Merkel-t is magával viheti, és Gordon Brownnak sem okozna problémát. Ha ez megfelelő befogadó készséggel találkozik a túloldalon, az jó hatással lesz a kapcsolatokra.

Obamán múlik az, hogy hajlandó-e erős külpolitikai programot felvállalni. Schöpflin György szerint Amerika egyelőre a saját bajaival, főként a gazdasági problémákkal lesz elfoglalva. Ahhoz, hogy ezt megoldja Kína és a Perzsa-öböl felé kell fordítania a tekintetét.

Oroszországgal marad a távolság

A szakértő szerint Oroszország irányában nem sok változás lesz. Az amerikai külpolitika változatlanul veszélyt lát az egyre erősödő országban. Látni kell azt is – hangsúlyozza Schöpflin – hogy Oroszország egyre határozottabban terjeszkedik. Grúzia lerohanását nem fogják elfelejteni Washingtonban.

Magyarország és az Államok viszonya az utóbbi három-négy évben nem volt felhőtlen – tér ki végül hazánkra a politikus – a kormány által folytatott elkötelezett orosz-barát politika nyilvánvalóan nem tetszik a tengerentúliaknak.

Bush után sokan úgy várták Obamát, mint a messiást. Főleg Európában. A fentiek alapján úgy tűnik, annál rosszabb nem lehet, mint amit az előző amerikai elnök teljesített. Így a helyzet a logika alapján csak javulhat. Meglátjuk mennyire.