"A hallgatás aés a közöny veszélyes"

A Németországban is nagyra becsült és elismert magyar író díszvendége volt annak a megemlékezésnek, amelyet a berlini magyar kulturális intézet, a Collegium Hungaricum hétfőre virradó éjjel rendezett, megnyitva egyben az évfordulóhoz időzített kiállítását.

Hallgatás és közöny nélkül nincs bűn - fogalmazott az író, aki a kristályéjszaka idején ötéves volt, s gyermekként szinte a csodával határos módon menekült meg az auschwitzi deportálástól. "Nehéz elképzelni, hogy az emberekben miként lehet az érzékenységet felkelteni, amikor az események tömege közönyre oktat" - vélte Konrád, ugyanakkor hangoztatta: Németország akkori nagy bűne az érdekeltség és a közöny együttes műve volt. "Az érdekeltséget is hangsúlyozom, mert a gyilkosságok mellett ott volt a zsidó javak elvételének öröme is" - jelentette ki. A rablásvágy minden nagy gonoszság kísérőjelensége, miközben a közöny tompítja a lelkiismeret furdalást - fogalmazott az író.

"Aki nem emlékezik, az nincs" - hangsúlyozta az emlékezés fontosságával kapcsolatban Konrád, aki szerint "nincs emberi a tudatos emlékezés nélkül." Ezért kell a náci pogromra is emlékezni - jelentette ki, utalva arra: a pogrom Európa közepén, Németországban "már learatta a magáét", s megy tovább a többi földrészre. "A gonoszság ragályos betegség. Különösen az őrületnek olyan kirívó eseteiben, mint a pogrom, amikor az emberek olyasmit cselekszenek, amit nem is gondoltak volna korábban" - vélte az író, hangsúlyozva, hogy "frissen kell tartani az éberséget saját elvadulásunk lehetőségével szemben." "Ezért jó dolog emlékezni" - vélte Konrád.

Az író - aki 1997 és 2003 között a Berlin-Brandenburgi Művészeti Akadémia elnöke volt, s több magas német, illetve európai kitüntetésben, egyebek között a Károly-díjban részesült - úgy ítélte meg, hogy a németek rendkívül sokat tettek a múlttal való szembenézés érdekében.

A múltfeldolgozás - mint kijelentette - nagy következetességgel ment végbe. "Szépnek tartom azt is, hogy a zsidó intézmények terjedhetnek, a zsidó közösségek erősödhetnek, s tisztelik a zsidókat" - jelentette ki. "Nagy dolognak tartom azt is, hogy Németország felelősséget érez Izrael állam létéért, s nem törődik bele abba, hogy vannak erők, amelyek létében fenyegetik Izraelt, s az ott élő zsidóságot" - fogalmazott az író.

Mindennek ellenére az antiszemitizmus továbbra is létezik Németországban és Európában - utalt rá Konrád, hozzátéve: "Ez egy olyan betegség, amely nem múlik el, csak lappang. Visszahúzódik, egy ideig csendben marad, azután kitör". "Valószínűleg az emberi faj nem igazi remekműve az erkölcsi fejlődésnek, igényeli a gyűlöletet, s mindazt, ami vele jár.

Egy időre le lehet szoktatni erről, azután kezdődik elölről" - fűzte hozzá Konrád, meglepőnek nevezve, hogy olyan népek, amelyek tegnap még elnyomottak voltak, felszabadulásuk után hirtelen elnyomókká változnak. Elnyomják, üldözik saját kisebbségeiket is. "Ezért nem árt, ha éberen és kicsit gyanakvóan nézzük a nagy emberi mozgalmakat" - hangsúlyozta az MTI-nek Konrád György.