Ez az elsőfokú tárgyalás lesz, amelyet azért tartanak, mert a korábbi egyházi jogtanácsosi állásfoglalást - amely megállapította: a lelkész nem viselkedett az egyház törvényeivel ellentétesen - nem fogadta el a panaszos, a Magyarországi Református Egyház zsinatának elnöksége.
Az egyházi törvény alapján korábban összehívták az egyházi bíróságot, amely megválasztotta az elnököt. Ezután a peranyag dokumentumait áttekintette a háromtagú testület, amely a november 25-i időpontot tűzte ki a tárgyalás napjául.

Véleménye szerint az egyházi per ítélete ellen - attól függően, hogy kit marasztalnak el - vagy a panaszos vagy a panaszolt fellebbezést nyújt majd be, amit másodfokon az egyházkerületi bíróság tárgyal.

Agyagási István közölte: a bírósági tanács kifejezetten azt az ügyet tárgyalja, ami annak kapcsán kezdődött el, hogy tavaly márciusban a budapesti lelkész az egyházközségének egyik termében helyet biztosított a holokauszttagadó David Irving történész-publicista könyvbemutatójához. Tehát a lelkipásztor újabb megnyilvánulásait a bíróság nem veszi górcső alá.

A református egyház elnöksége először tavaly márciusban fogalmazta meg panaszbeadványát ifjabb Hegedűs Loránttal szemben, amiért a lelkész az egyházközség egyik termében biztosított helyet a holokauszttagadó történésznek, David Irvingnek. A második panasszal akkor élt az egyházi elnökség, amikor tavaly október 23-án Szabadság téri református templom előtt ifjabb Hegedűs Loránt antiszemita kijelentéseket tett.

Tavaly decemberben Horváth György, a Magyarországi Református Egyház erre az ügyre akkor kirendelt ügyésze az MTI-nek kijelentette: ifjabb Hegedűs Lorántnak meg kell válnia lelkészi hivatásától, mert megsértette azt az elvet, hogy az egyházak nem rekeszthetnek ki egy embert sem, éppen ellenkezőleg, társadalomegyesítő szerepet kell betölteniük. Az ügyész azóta nem viszi tovább az ügyet, mert az egyházi pert előzőleg vivő Budapest-Észak Református Egyházmegye elnöksége kijelentette: személye az "elfogultság látszatát keltheti".