Obama győzelme sorsdöntő változást hozott az amerikai társadalomban és politikában; az afro-amerikai népesség az első fekete elnök megválasztásával bizonyos értelemben egyenrangúnak érezheti magát. Első ízben foglalhatja el egy fekete bőrű politikus az ország vezető posztját, amelyet eddig kizárólag fehér, angolszász és - a katolikus John F. Kennedy kivételével - protestáns elnök töltött be. Elemzők a faji ellentétek utáni társadalom kezdetéről beszélnek; Obama példátlan sikere nemcsak a fehéreknek a feketékhez való viszonyát változtatja meg, hanem a feketék önmagukról alkotott képe is átalakul.

Ez a szinte sorsfordító pillanat azonban nem járt együtt azzal, hogy az Egyesült Államok két legjelentősebb kisebbsége, a fekete, valamint a spanyol ajkú közösség hátrányos helyzete megszűnt volna. Utóbbiak jelentős számban nem élhetnek a legendás amerikai álom jelentette jólétben.

A fehér amerikai családok átlagjövedelme tavaly közel 55 ezer dollár volt, az érték 2000 óta mindössze 0,02 százalékkal csökkent. Ezzel szemben egy afro-amerikai família jövedelme 34 ezer, egy hispáné pedig 38,6 ezer dollár volt. Előbbi az elmúlt 7 évben 4,6, utóbbi 3,1 százalékkal csökkent.

A fehér családok 8,2 százaléka él a szegénységi küszöb alatt, a feketék esetében ez a mutató 24,4, a latino közösségben 21,5 százalék. A fehér családoknak 10,4 százaléka nem rendelkezik egészségbiztosítással, a feketéknél az az arány 19,2, a latinóknál 32,1 százalék.

Ezek az adatok is arról tanúskodnak, hogy ha a gazdaság helyzete romlik, akkor azt leginkább az afro-amerikai és a spanyol ajkú népesség érzi meg.

Ugyancsak a két kisebbség hátrányos helyzetét tükrözik a háztulajdonra és a munkanélküliségre vonatkozó számsorok. Amerikában mindig a ház tulajdonlása volt a jólét egyik alaptényezője, és az is marad, írta a The New York Times. A fehér családok több mint háromnegyede teljesen saját tulajdonú házában él, az afro-amerikaiaknak és a hispánoknak kevesebb mint a fele, előbbieknek 47,2, utóbbiaknak 49,7 százaléka.

A fehérek körében a munkanélküliség 5,9 százalék, a feketéknél viszont 11,1, a spanyol ajkúaknál 8,8 százalék - olvasható a liberális lap összefoglalójában.