Elszegényedést hoz a válság

Greg Dorey rámutatott, erkölcsi ügy, hogy a fejlett országoknak feltétlenül segíteniük kell a fejlődőket, akik a legjobban szenvednek a krízistől. Ez a mi érdekünket is szolgálja, hiszen a válság sújtotta országokban sokkal könnyebben alakulhatnak ki konfliktusok - tette hozzá.

"Ha a nemzetközi közösség nem segít kezelni a válságot, hatalmas árat kell hogy fizessen, sokkal többet, mintha rendszeresen támogatta volna ezeket az államokat" - hívta fel rá a figyelmet.
Emlékeztetett arra, hogy az 1990-es évek elején bekövetkezett recesszió idején sok kormány visszafogta az adakozását, azonban ezt a hibát véleménye szerint nem követhetik el újra .

A nagykövet a válság következményeire példaként megemlítette, hogy a közeljövőben a migráns munkavállalók egyre kevesebb pénzt tudnak majd hazaküldeni otthon maradt családjaiknak.
Magyarországra kitérve elmondta, az afganisztáni szerepvállalásunkon keresztül bebizonyítottuk, hogy képesek vagyunk a fejlődést segíteni.

A szerdai program másik előadója, Simai Mihály, a Magyar ENSZ Társaság elnöke a globális pénzügyi válsággal kapcsolatban kifejtette: a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF), a Világbanknak és a bázeli székhelyű Nemzetközi Elszámolások Bankjának lettek volna jelentős feladataik a válság megelőzésében, de - mint fogalmazott - "nem nagyon figyeltek oda".

A globális kihívásokról szóló előadásában az akadémikus felhívta a figyelmet az ENSZ azon jelentésére, amely szerint az államokon belüli egyenlőtlenségek még sosem voltak ilyen magasak, mint ma.

Magyarországot érintően elmondta, a közepesen fejlett országok kategóriájába tartozunk, amely a világgazdaság veszélyes zónája, és rendkívül fontos lenne, hogy "kikapaszkodjunk ebből". "Erre az EU-tagság kiváló lehetőség" - jegyezte meg Simai Mihály.