Harminc évvel öregebbek koruknál a gyermekek

A vizsgálatról az Amerikai Kardiológiai Társaság konferenciáján számoltak be, ahol elhangzott: az amerikai gyerekek harmada túlsúlyos, ötöde pedig elhízott.

"Annyi idős vagy, ahány évesek az artériáid" - hangsúlyozta Geetha Raghuveer, a Missouri Egyetem orvosi fakultásának docense, aki kollégáival ultrahanggal gyerekek és serdülők két nagy nyaki verőeret, az arteria carotis externát és arteria carotis internát vizsgálta; utóbbi az agy vérellátásáért felelős.

A vizsgálatnak 70 tíz és tizenhat év közötti résztvevője volt: majd mindegyiküknél magas volt az úgynevezett "rossz koleszterin", az LDL (alacsony sűrűségű lipoprotein) szintje. Ugyanakkor alacsony volt a "jó koleszterin", a HDL (magas sűrűségű lipoprotein) szintje, s emelkedettek voltak bizonyos vérzsír, a trigliceridek értékei is. A résztvevők közül 40 elhízott volt.

A kutatók azt szerették volna kideríteni, hogy ily fiatal korban kimutathatók-e az artériákban az érelmeszesedés tünetei, így azt vizsgálták, hogy mennyire vastagodott meg a verőerek falának legbelső rétege. Azt ugyan senki sem tudja pontosan, hogy egy egészséges tízéves gyerek verőereinek milyennek kell lenniük, mivel ilyen fiatal korban nem végeznek a szív- és érrendszeri megbetegedések kimutatását célzó szűrővizsgálatokat. Ugyanakkor ismert, hogy milyenek az idősebbek artériái, s a vizsgálatoknál a kutatók a 45 évesek számára összeállított táblázatokkal vetették össze az adatokat. Mint kiderült, a gyerekek "artériás" kora 30 évvel volt több mint naptári éveik száma.

Geetha Raghuverr arra is rámutatott, hogy az elváltozások visszafejleszthetők, amennyiben a gyerekek lefogynak és szakítanak a mozgásszegény életmóddal. Némely esetben koleszterincsökkentő készítmények (sztatinok) is javallottak.

Az Amerikai Kardiológiai Társaság kongresszusán két ausztrál vizsgálatról is beszámoltak. Julian Ayer, a sydneyi Royal Prince Alfred kórház kutatója 991 látszólag egészséges 5-15 év közötti gyereknél végezte el a szív ultrahangos vizsgálatát, s összefüggést talált a túlsúly és a szív bal pitvarának tágulata között. Ez az elváltozás kockázati tényezőnek számít bizonyos szívbetegségek és szívritmuszavarok, valamint a stroke (agyi érkatasztrófa) kialakulása szempontjából.

Walter Abnayaratna, a canberrai Ausztrál Nemzeti Egyetem kutatója viszont azt észlelte, hogy a túlsúlyos és elhízott gyermekek szíve a szívverések közötti szünetekben képtelen megfelelően "ellazulni".