Nem sokkal a nemzeti csúcs „felejthetetlen” pillanatai után Gyurcsány Ferenc miniszterelnök most egy gazdasági csúccsal örvendeztette meg az országot. A meghívottak közül nem mindenki gondolta fontosnak az eljövetelt, pl. Orbán Viktor Fidesz-elnök önkéntesen maradt távol az eseménytől. Érkezett viszont a gazdasági élet néhány szakértője, szakszervezeti vezetők és politikusok is, méghozzá a parlamenti pártok képviseltében. Pártelnök azonban Gyurcsányon kívül nem volt jelen. A politikusok összességében több időt kaptak, hogy elmondják gondolataikat a jelenleg is tomboló válságról és annak megoldásáról. A többi „mezei” felszólaló viszont csak öt percben fejthette ki mondandóját, annak ellenére, hogy a pártembereknek és a kormány képviselőinek rendelkezésükre áll az ország háza, pont erre a célra.

Mit ajánl a kormány?

A csúcsot a miniszterelnök nyitotta meg, de nem ő volt a kormány javaslatainak előterjesztője, ezt a feladatot ezúttal Bajnai Gordon gazdasági miniszterre bízta. Gyurcsánytól mindenesetre sikerült megtudnunk, hogy a politikusnak az igazi ellenfele a válság, a munkahelyek megszűnése és a beruházások leállása. Sőt, a miniszterelnök még összefogást is sürgetett, mert csak úgy lehet túlélni a mostani válságot, méghozzá a legkevesebb veszteséggel.

Mindezek után Bajnai Gordon ismertette a kormány elképzeléseit a válság minél tökéletesebb kezeléséről. De még mielőtt ezt megismerhettük volna, a gazdasági miniszter a válság különböző állomásait ecsetelte, pénzügyi, gazdasági és egy 2000 óta folyamatosan tartó magyarországi válság képében.

A konkrétumok aztán egy 1400 milliárd forintos közvetlen támogatáscsomag képében kerültek elő. A gazdaság beindítását a vállalkozások támogatásával kívánja megvalósítani a kormány, ennek keretében 2300 kis- és középvállalkozás kap majd közvetlen támogatást, hitelgaranciát és kamattámogatást. A különféle fejlesztési tervekből összesen 900 milliárd forintnyi támogatás kerül a vállalkozásokhoz. Egy Út a munkához intézkedéscsomag pedig 60 ezer inaktív embert rángatna vissza a munka világába. A gazdasági miniszter szerint az 1400 milliárdból 20 ezer új munkahely teremthető, sőt 2000 milliárd forint értékű beruházás is megvalósítható lesz majd.

„A versenyképes üzleti környezet kialakításáért meg kell vizsgálni, hogyan lehet a vállalkozások foglalkoztatási terheit mérsékelni, illetve előre kell lépni a gazdaság kifehérítésében is” – mondta el nekünk Bajnai. Továbbá pénzhez kell juttatni olyan ágazatokat, amelyek sok, alacsony végzettségű embernek tud munkát biztosítani. Ilyen pl. a mezőgazdaság és az építőipar. A turizmus pedig 120 milliárd forintos beruházással lesz felturbózva. Végezetül a gazdasági miniszter az euró minél hamarabbi bevezetését szorgalmazta.

Csak a Fidesz képes

A Fidesz képviseletében Matolcsy György érkezett a gazdasági csúcsra, hogy megossza velünk pártja hétpontos gazdaságjavító javaslatát. Még mielőtt megismerhettük volna a Fidesz véleményét a válságkezelésről, megtudhattuk, hogy Magyarország nemsokára Argentína sorsára juthat, ami ugye totális csődöt jelent. A Fidesz viszont egy komoly adó- és járulékcsökkentéssel húzná ki az országot a csávából. Ennek első szakaszaként a munkaadói járulékot a jelenlegi 29-ről 20 százalékra csökkentené, de ezt még megfejelnék azzal is, hogy a 25 év alattiak, illetve az 55 év felettiek esetében a járulék nulla százalékos lenne.

Ezen kívül a Fidesz megmentené a nagy gondban tengődő építőipart a lánctartozások állami kifizetésével és kellemes hitelkonstrukciókkal. Pénz jutna a mezőgazdaságnak és a vállalkozásoknak is. Sőt, az állami bürokráciát és annak kiadásait is sürgősen csökkentené az ellenzéki párt. Matolcsy szerint a kormány programja jó lesz iránymutatónak, de a gazdasági fellendülést nem tudja elképzelni politikai fordulat nélkül.

Kis pártok támadása

A KDNP szerint a nagy vagyonokat kéne keményen megadóztatni, a évi 700 ezer forint felett keresőkre extraadókat is ki lehetne vetni, sőt a gyermektelenek fizethetnének különsarcot (gondoljuk gyerektelenségi adót). A pártot képviselő Latorcai János elmondása alapján az ÁFA-kulcsok átszabása is esedékes lenne, pl. a luxuscikkekét 25 százalékra kellene emelni. Természetesen az adó- és járulékcsökkentés is megmenthetne bennünket a mostani válságtól.

Az MDF a 18 százalékos adósáv alsó határát 2.2 millió forintra terjesztené ki, valamint az ÁFA kétszázalékos emelésében gondolkodik. Az SZDSZ-t képviselő Kóka János szerint még itt van a szocializmus, a kisvállalkozások pedig haldoklanak, ezért egy azonnali 100 milliárdos alapot kell létrehozni a megsegítésükre. A liberálisok szerint az eurót legkorábban 2012-ben kell bevezetni.

És a többiek…

A pártfüggetlen résztvevők közül a mindig érdekes Demján Sándor szerint a csőd bármikor ránk törhet, ezért jobb, ha nem lesznek illúzióink. Demján még közölte velünk, hogy a termelő ágazatokat (meg a turizmust) kell erősíteni, legalább annyira, hogy egymillió ember dolgozhasson a termelésben. Továbbá nem ártana az egész önkormányzati rendszert sem átalakítani, mivel a vármegyék kora már régen lejárt.

A szakszervezet képviseletében megjelentek közül Gaskó István, a Liga szakszervezetek elnöke mesélt arról, hogy a kormánynak fel kéne már számolnia a feketegazdaságot, valamint a munkaadók is vállalhatnának valamit a köz terhéből. Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke a mielőbbi bérmegállapodást sürgetett, mivel ezáltal állítható csak vissza a bizalom. Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos szövetségének elnöke szintén a munkavállalók terheinek csökkentését tartaná fontosnak.

A munkaadók képviseletében érkezők „nagy meglepetésünkre” a saját házuk tájának könnyítésében látják a válság megoldásának a kulcsát. Járulékcsökkentés és a bérek befagyasztása, esetleg csökkentése lenne a lényeg. Ami igazán nagyszerű, hogy a munkaadók és a munkavállalók már ugyanezt fújják pár száz éve folyamatosan. Ezért igazán nem kellett volna eljönni. Mindenesetre csúcs egy érzés volt.