Magyarországon a gyermekek mintegy 30-40 százaléka horkol. Ebből 1-3 százalék az, akinek súlyosabb alvási betegsége, úgynevezett alvási apnoe-szindrómája van. A betegség lényege, hogy kizárólag alvás alatt, alvásóránként több mint öt alkalommal légzéskimaradás lép fel, és ez mikroébredéseket eredményez. Ami azt jelenti, hogy a gyermek éjszaka sem pihen.

A betegség kiderítéséhez kivizsgálásra van szükség, amelyet az országban csak néhány helyen végeznek. Például Budapesten a Heim Pál Gyermekkórház tíz éve működő alváscentrumában, amely nemrég kapott új műszereket 13,7 millió forint értékben. A K&H Bank tavaly decemberben hirdette meg az egy és kétforintos érmék országos gyűjtőakcióját, amelynek bevételéből alvásdiagnosztikai eszközt vásárolt a Heim Pál Gyermekkórház alváslaborjának korszerűsítésére.

- Az új gépnek köszönhetően a felére - egy hónapon belülre - csökken a vizsgálatokra várakozás ideje. Jelenleg három géppel dolgozunk, egyikkel a horkolós, fuldokló gyermekek kivizsgálását végezzük - mondta Dr. Benedek Pálma.

- Hány éves gyermekeknél fordul elő leggyakrabban az alvási apnoe-szindróma és milyen tünetei vannak?

- Leggyakrabban 3-8 éves gyerekeknél fordul elő. Tipikus éjszakai tünete a horkolás, légzéskimaradás, ezen kívül azt láthatja a szülő, hogy különös testhelyzetet vesz fel a gyermek, hogy levegőt kapjon. Súlyosabb esetben alvajárás, ágybavizelés is előfordulhat. A nappali tünetek közé sorolható a fáradékonyság, a hiperaktivitás, a figyelemzavar, a tanulási nehézség, koncentrálóképesség csökkenése - sorolta a szakorvos.

- Mi történik ha nem kezelik az alvási betegséget?

- Súlyos esetben, kezelés nélkül szív, érrendszeri, valamint tüdőbetegségek, esetenként légzési elégtelenség alakulhat ki.

- Mi az alvási apnoe-szindróma kialakulásának oka?

- A betegség oka lehet a túl nagy orr- és garatmandula, allergiás nátha vagy a kövérség is, illetve minden olyan tényező, amely szűkíti a garatot, így például gégefejlődési rendellenességek, orrban lévő polipok, nyelvgyök hátraesése vagy idegrendszeri károsodás. A leggyakoribb ok a mandula és az orrmandula túltengése, ami műtéttel gyógyítható, azaz a gyerekek 80-90 százaléka így meggyógyítható.

- Mikor forduljanak a szülők orvoshoz?

- Nem normális, ha egy gyermek horkol. Egészséges gyermeknek halkan kell levegőt vennie. Ha horkol, ott valamit keresni kell. Azt javaslom ilyen esetben a szülők mindenképpen forduljanak orvoshoz.

- Miből áll egy vizsgálat az alváslaborban?

- A gyermek és édesanyja egy éjszakát itt tölt. A kicsire érzékelőket teszünk: kap egy mellkasi és hasi pántot, amivel nézzük mennyire "küzd" a levegőért. Kap három EKG tappancsot, ujjára egy kis érzékelőt, amely az oxigénszintjét méri. Fejére három elektróda kerül, amely az agyi aktivitást méri. Elektródák kerülnek még a gyermek állára, a szeméhez és az orrához is. Ezután a gyermek lefekszik, az anyukája esetleg mesét mond és alszanak, majd másnap hazamennek. A kivizsgálás fájdalommentes. Az eredményből azt látjuk, hogy szó van-e betegségről. Mindezt megelőzi még egy gyerekgyógyászati, gyerek fül-orr gégészeti vizsgálat is, amely megmutatja, mi az oka a betegségnek.

- Általában milyen a szülők hozzáállása ehhez a betegséghez?

- Ha már tudják, hogy ez probléma, akkor komolyan veszik. Amíg úgy vélik, hogy nem nagy ügy, addig nem foglalkoznak vele. Éppen ezért nagy szükség van a felvilágosításra, hogy a szülők odafigyeljenek gyermekükre és ne nyugtassák magukat azzal, hogy majd kinövi a betegséget, mert nem fogja. Rendkívül fontos szerepük van a háziorvosoknak is, hogy minden egy évnél idősebb gyermek szüleit megkérdezzék: a kis beteg horkol-e, van-e légzéskimaradása, mert ez az információ számos más tünetre vagy betegségre lehet magyarázat. A nyugtató vagy altató használata csak ront a helyzeten, és a valódi okot nem szünteti meg.