A Rubik kocka alapjának sokan Sam Lloyd tologatós játékát tartják. Minden bizonnyal azért, mert ez hasonlít leginkább a kockára, elvégre ez egy négyzet. Igaz, ez csak két dimenziós, tehát valamivel könnyebb, mivel csak egy síkon kell operálni.

Rubik Ernő, a Bűvös Kocka atyja eleinte egy kétszer kettes térbeli alakzat megvalósításán gondolkodott. 1974-ben megalkotta a prototípust, azonban ez még nem volt működőképes. Nem tudta megoldani azt, hogy mind a három tengely körül elforgathatóak legyenek a kis alkotóelemek. Először gumigyűrűkkel igyekezett kiküszöbölni a problémát, később mágnesekkel pótolta az elszakadó szalagokat. Mivel egyik megoldás sem volt tökéletes, egy új struktúrán gondolkodott. A megújult kockában a kis nyolcszögeket olyan alakúra fúrta ki, hogy azok egymást tartsák össze. Ezeket az elemeket később különböző színekkel festette be, hogy lássa, miként mozognak egymáshoz képest. A készítő bevallása szerint csak a teljes konstrukció megalkotása után jött rá arra, hogy nem csak a térbeli mozgások szemléltetésére jó az eszköz, hanem játéknak is használható.

Az alkotó a színezésre külön gondot fordított. A szabványos kocka úgy néz ki, hogy a szemben levő oldalak a sárga komponensben változnak. Így lesz a fehér “párja” a sárga, a pirosé a narancs és a kéké a zöld.

Tudomány és játék

A Kocka két nagyon távol álló rajongótábort tudhat magáénak. Az egyik a játszani vágyó gyerekek, felnőttek csoportja, a másik pedig a matematikusok köre. A Rubik kocka mindig is kihívást jelent az azt kézbe vevőnek. Eleinte nehéz kirakni, amikor pedig már rutinból megy, akkor az idő legyőzése lesz az elsődleges cél. A kocka a professzionalizmus olyan magas fokára hágott, hogy 1982. június 2-án Budapesten megrendezték az I. Rubik-kocka-világbajokságot.

A játékos kedvű kockázók mellett a tudomány is nagy figyelemmel kísérte a Toy of the Year 1980 címet is elnyerő remeket. 2007-ben a Northeastern University kutatói bebizonyították, hogy a Rubik kockát bármilyen állapotból maximum huszonhat lépésből ki lehet rakni. Idén a Stanford Egyetem egyik matematikusa még tovább ment a kockát illetően: azt állítja, hogy a Bűvös szerkezetet már huszonöt lépésből is alapállapotba lehet rakni.

Az évek során a mesterműnek több variánsa is napvilágot látott. A legszélesebb körben elterjedt háromszor hármas alakzat mellett megalkották a kétszer kettes alaptervet, a négyszer négyes Rubik bosszúját, valamint az ötször ötös Professzor kockáját.

Az eredeti kocka forma-mellett más alakzatokkal is sikeresen próbálkoztak. A Skewb gyémánt - ahogy a neve is egyértelműen mutatja - drágakő alakú. Egy-egy oldal négy háromszögből áll, s ez a négy háromszög alakít ki egy nagy háromszöget. Összesen nyolc oldala van. A Piramix egy olyan gúla, amely négy háromszögű oldalból áll. Egy-egy oldalát kilenc kisebb háromszög alkotja. A Megaminx tizenegy pentagon oldalból áll, a leggrandiózusabb, a Dogic pedig harminc háromszög-alakú oldallapot tudhat magáénak.

A jelen

A genetikai hasonlóságok bizonygatása utána a japán “testvérek” elérkezettnek látták az időt ahhoz, hogy osztozzanak a sikereinkben.A régi idők nagyjaihoz nyúltak vissza: a Rubik kockához. Azt is mondhatnánk hogy ellopták és egy kicsit megváltoztatták. A felkelő nap sugarainak árnyékában megalkották a Rubik’s Mirror Blocks névre hallgató játékot. Ez a találmány a miénkkel ellentétben nem a színek összehangolásán, hanem a kocka térbeli mivoltjának újrateremtésén alapszik. Minden alkotóelem ezüst színű (innen jön a Mirror, vagy is tükör elnevezés) és amint egyet elmozdítunk, a kocka alakja alapvetően megtörik. A lelkes játékosnak az a dolga, hogy újra összerakja a kockát.

Kicsi, szürke, de legalább az övék...

Meg is sértődhetnénk, de inkább legyünk optimisták, mint a híres magyar produkció Elődje: “A magyarok nagy találmánya! Híresek leszünk... Legyen a neve: Rubik kocka”