A nevelés a legnemesebb dolog

Pálinkás József kiemelte: ez a tanító rend óriási szerepet játszott Magyarországon a lányok iskoláztatásában és jó családanyává nevelésében, munkájuknak magas a "hozzáadott pedagógiai értéke". Amikor az iskolákat e tekintetben felmérték, a két kiemelkedő intézmény közül az egyik a szegény iskolanővérek debreceni iskolája volt.

A hozzáadott pedagógiai értékbe beletartozik minden, ami a tudás konkrét átadásán kívül esik, így "a gyermekek figyelmének, szívének megnyerése", gondolkodásmódjának alakítása - tette hozzá a volt oktatási miniszter. "Magyarország örülhet, hogy 150 éve hat nővér idejött Magyarországra, hogy iskolát alapítson" - mondta Pálinkás József, hangsúlyozva: az egész magyar szellemi élet gazdagabb lett azzal az áldozatos nevelő munkával, amit a rend másfél évszázada itt végez.

A 150. évforduló alkalmából pénteken ünnepi hangversenyt tartanak kortárs zeneszerzők műveiből a szegény iskolanővérek budapesti rendházában, szombaton pedig Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek szentmisét mutat be a rendház nagy kápolnájában.

A Miasszonyunkról Nevezett Szegény Iskolanővérek Kongregációjának hivatása a tanítás és a nevelés. A rend alapítója Gerhardinger Karolina, aki eleinte szülővárosában, Stadtamhofban vállalt tanítónői állást, majd 1833-ban kezdett közösségi szerzetesi életet Neunburg vorm Waldban. A rendi anyaház 1841-ben nyílt meg Münchenben.

A szegény iskolanővérek kezdték el a munkásnők reáliskolai és szakiskolai oktatását, esti iskoláztatását, és a gyermekek napközi otthonos foglalkoztatását. A kongregáció elsősorban a szegényebb néposztályok leányainak biztosított katolikus valláserkölcsi nevelést és oktatást. Szabálytervezetüket 1865-ben hagyta jóvá IX. Pius pápa.

Ma a világ 32 országában csaknem 4800 nővér működik. A rend központi vezetése 1957 óta Rómában van.
Magyarországra Csajághy Sándor csanádi püspök meghívására 1858-ban érkeztek az első nővérek. 1948-ban összesen 368 nővér élt itt, 23 közösségben. Működésüknek az államosítás, majd az 1950-ben bekövetkezett internálás vetett véget. A rend 1989 után újra bővíthette munkaterületét, többek között Budapesten, Debrecenben, Szegeden és Makón.