A kutatók nagy bánatára a Phoenix űrszonda befejezte Marsi pályafutását. A mostoha körülmények között november elejéig bírta a munkát. Ez persze nem jelenti azt, hogy a NASA projektje csalódás lenne. Sőt! A Phoenix így is jóval tovább bírta, mint azt eredetileg tervezték. Az általa produkált eredmények miatt nevét végleg beírta a tudomány történelemkönyvébe.

Maximális sikernek nevezhető a Phoenix űrszonda küldetése – mondta el a Hírextrának Sik András Mars-szakértő, geográfus. Különösen azért, hangsúlyozza, mert egy viszonylag kis költségvetésű projekt ért el viszonylag nagy áttörést. A teljes misszió 420 millió dollárba került. Ez jóval kevesebb, mint az eddigi nagy Mars-kutató programok.



Eljött a zord idő

A Phoenix utolsó jelzéseit november 2-án adta le. Ekkor tudtak utoljára kommunikálni a földi irányítók a bolygón lévő eszközzel. Az eredetileg tervezett élettartamnál két hónappal teljesítette túl a küldetést. A legutolsó adásmegszakadás is csak azért következett be, mert a bolygó északi vidékén a sarkvidéki tél beköszöntével kifejezetten zorddá vált az időjárás. Így a szonda napelemei nem jutottak elég energiához.

November elejéig még reménykedni lehetett, hogy a szonda valahogy kihúzza a Mars szembenállásáig (ekkor a Mars a Nap takarásába kerül, és rádiójelekkel elérhetetlenné válik). Aztán világossá vált, hogy a szonda akkumulátorai kevéssé bírják a megpróbáltatásokat. Az akkumulátorok egy bizonyos merülési szint után biztonsági üzemmódba helyezik a szonda berendezéseit. Ezután „megvárják” míg újratöltődnek, majd újra bekapcsolódnak. Ez a folyamat legutóbb közel egy napig tartott.

Méltó lesz-e nevéhez a Phoenix?

Most, hogy a Phoenix teljesen leállt, majdnem biztos, hogy végleg kilehelte a lelkét. A Phoenix az Északi félteke 68. fokán landolt, ahol egészen más időjárási viszonyok uralkodnak, mint az előző Mars-szondák helyszínén, az Egyenlítő környékén – mondta el Sik András. Az átlaghőmérséklet -60–70° Celsius is lehet, ám a nemsokára beköszöntő télen ez még ennél is alacsonyabb lesz. Ezen kívül a légkörből elkezd kifagyni a széndioxid, ami akár több méter jeget is ráhordhat a szondára.



A kutató szerint kicsi az esély, hogy tavasszal (ez a Marson háromnegyed év múlva érkezik el) mikor a jég visszaszublimál a légkörbe, a szonda képes lesz feléledni. A NASA projektvezető mérnöke is elmondta, az ilyen esetre építették be a szondába a „wake up sequence” nevű programot. Ám, mint fogalmazott „szélsőségesen valószínűtlennek tartja” a feléledést. Sik András szerint az akkor lehetséges csak, ha valahogy a szonda képes bizonyos szinten melegen tartani a berendezéseit háromnegyed éven keresztül, a zord körülmények között.

A szonda, amely megtalálta a vizet

A Phoenix feladata az volt, hogy talajmintákat vegyen a marsi felszínből és elemezze azokat. Ezek nem titkolt célja a bolygón lévő víz kimutatása. A Phoenix érkezése előtt sokan biztosnak vélték a marsi vizet, ám meggyőző bizonyítékkal senki sem tudott előállni.

A felszínről készített felvételek alapján a geomorfológusok számára tulajdonképpen világos volt, hogy valaha folyékony víz folyhatott a bolygó felszínén. Olyan folyóhálózatot térképeztek fel a planéta körül keringő műholdak, melyek ezt 99 százalékig bebizonyították. Ám ez a tudományban nem elég, így a fennmaradó egy százalékért ment a verseny.

Végül a Phoenix zárta rövidre a kérdést. A szonda adataiból egyértelműen kimutatták, hogy a Mars felszíne alatt vízjég található. Ezen kívül számtalan egyéb kutatást is folytatott: fényképeket készített, meteorológiai méréseket végzett. Az összes adat, melyet a Földre továbbított még évekig munkát ad a tudósoknak. Ezek közül Sik András szerint a legizgalmasabb a szerves anyagok létére való bizonyíték. Ám a szakértő úgy véli, ha csak közelítőleg is jöttek volna ilyen adatok, arról már tudnánk.



Élet vagy nem élet?

A következő küldetés a tervek szerint 2009 őszén indulna – mondta el Sik András. A Mars Science Laboratory (MSL) egy mozgó egység lesz. Viszonylag nagy távolságokat tud majd megtenni, és célja a szerves anyagok felkutatása. Eddig főleg geológiai kutatások folytak, az MSL viszont a Nagy Kérdést szeretné megválaszolni: van-e vagy volt-e élet a Marson?

Az emberi legénységgel leszálló űrhajók viszont úgy tűnik még váratnak magukra. Sik András szerint erre előreláthatólag 2030 környékén kerülhet sor. Mivel még nincsenek tapasztalataink idegen égitesten való munkáról, egy emberi Mars-expedíció megindításához először egy állandó Hold-bázis szükséges.