A politikusok állnak szemben nem két állam

Az eseményen elhangzott: a résztvevők a hosszabb távú közös gondolkodás és munka kereteinek kialakításán dolgoznak.

Az efféle válságok gyengítik a visegrádi együttműködést, azon, de az Európai Unión belül is a két állam pozícióit - hangoztatta Martin Butora, a pozsonyi Nyilvánosságkutató Intézet vezetője, utalva arra: ez a XIX. századi nagyhatalmi terveit életre kelteni látszó Oroszország lehetőségeit javítja a térségben,
"Szerencsére ez nem a két társadalom közötti válság" - mondta a nacionalista-etnikai politika hazai csúcspontját 2002 nyarára tevő Lengyel László politológus.

Véleménye szerunt lehet Magyarországon néhány tízezer, legfeljebb százezer szélsőjobboldali szavazó, de "az rendőrhatósági és elmegyógyászati kérdés", a társadalom túlnyomó többsége elutasítja ezek eszméit.

A két ország politikusai közötti bizalmi viszonyt hiányolta a szakember, hozzátéve, ez a hétvégén "meglátszott akkor, amikor a média elé álltak". Szavai szerint a hétvégi kormányfői találkozón nem adekvát kérdésekkel foglalkoztak, hiszen nem miniszterelnöki szintű probléma a tankönyvek ügye vagy a dunaszerdahelyi rendőri fellépés.

Rudolf Chmel, Csehszlovákia utolsó és a független Szlovákia első budapesti nagykövete szerint már azt is sikernek kell tekinteni, "hogy legalább beszélgettek" a két állam kormányfői egymással.
Mint mondta: noha az elmúlt esztendőkben ismét hűvösek voltak a két ország közötti kapcsolatok, ezekben az utóbbi két évtized során egyfajta ciklikusság volt megfigyelhető.

Miroslav Kusy pozsonyi politológus arra az ellentmondásra hívta fel a figyelmet: noha nem vezet sehová a szomszéd bírálata, a politikusoktól nem várhatunk önkritikát.Tölgyessy Péter politológus szerint a magyar-szlovák viszony igazi dráma, s mint ilyenben, mindkét félnek van igaza; utalt arra, hogy a két társadalom ugyanazokból a dolgokból nemegyszer merőben eltérő következtetéseket von le.

Megemlítette: Csehszlovákia rendszerváltást követő szétválásával északi szomszédunknál kétszeres demokráciaélmény jelentkezett, míg Magyarországon ma is sokan akadnak, akik a Kádár-korszakot tartják a XX. századi csúcspontunknak.

Tamás Pál szociológus - a két dél-amerikai állam hatvanas évekbeli "futballháborújára" utalva - arról beszélt, hogy "rohamosan belecsúszunk a Honduras-Salvador-modellbe", és ez nagyban rontja esélyeinket. Utalt arra, se gazdasági, se biztonságpolitikai téren nincs ellentét a két állam között, a viták a "történelmi aszimmetriákon" alapulnak.

"Nagyon hálás vagyok Slota úrnak, hogy kiborította a bilit" - jegyezte meg, hozzátéve, hogy mindenki tisztában volt és van a problémákkal, csak senki nem akart hozzájuk nyúlni.