Leszavazott interpellációs válaszok

Medgyasszay László (KDNP) interpellációjában kifogásolta a megyei vidékfejlesztési hivatalok átszervezését, és klientúra-építésről beszélt. Kiemelte: október 31-én a minisztérium független megyei főigazgatók alkalmazását és kinevezését hirdette meg, ez szerinte 19 új ember felvételét jelenti a hozzájuk kapcsolódó klientúrával.

Ez a takarékos közigazgatás, vagy talán "néhány jó barátnak kell a zsíros kenyér?" - tette fel a kérdést.

Gőgös Zoltán földművelésügyi államtitkár úgy válaszolt: 2009-től sokkal összehangoltabb hatósági ellenőrzési rendszert kell működtetni, hogy EU-s forrásokhoz hozzájuthassanak a mezőgazdasági termelők. Ez nagyon nehezen képzelhető el, ha a megyei főigazgató egyúttal egy részleget is vezet - tette hozzá.

Közölte: a megnövekedett megyei feladatokat a központi apparátus karcsúsításával kívánják megoldani, és nincs szó klientúra-építésről.

Az államtitkár válaszát nemcsak az ellenzéki képviselő nem fogadta el, de a parlamenti többség sem: a szavazás során 185 igen szavazat mellett 189-en voksoltak nemmel.

Leszavazták a parlamentben Kovács Tamás legfőbb ügyész interpellációra adott válaszát is.
Gusztos Péter (SZDSZ) interpellációjában kifogásolta az RTL Klub riportere elleni ügyészségi eljárást. (Az újságíró riportjában azt mutatta be, hogy lehet kenőpénzért mozgássérülteknek járó parkolási igazolványt szerezni.)

Mint mondta, információik szerint az ügyészség utasítására gyanúsították meg az újságírót.
Az SZDSZ ügyvivője arról kérdezte Kovács Tamást, hogy megítélése szerint veszélyes-e a társadalomra az az oknyomozó riporter, aki munkájának eredményével nem jut jogosulatlan előnyhöz, hanem éppen a hatóságok munkáját segíti. Hozzátette: vajon képes-e az ügyészség különbséget tenni a szándékos bűncselekmények és a riporteri munka során tanúsított, tény és szándék szerint büntetőjogi tényállást meg nem valósító magatartások között.

Az ellenzéki politikus abszurdnak és elkeserítőnek tartotta a "hirtelen támadt ügyészi aktivitást", főleg annak fényében, hogy véleménye szerint a közelmúltban nyilvánvaló, a társadalomra különösen veszélyes bűncselekmények kapcsán még elutasító, a hivatalból történő eljárás megindításának lehetőségét a lehető legszűkebben értelmező választ kapott az ügyészségtől.

Azt kérdezte a legfőbb ügyésztől, hogy létezik-e olyan jogelv vagy gyakorlati előírás az ügyészség munkájában, amelynek alapján egy oknyomozó riporter ellen hivatalból eljárást kezdeményeznek, míg a fővárost rendszeresen feldúló bűnöző garázdák esetében ezt nem tartják szükségesnek.
Kovács Tamás válaszában közölte: a Btk. 2001 óta biztosít büntetlenséget a vesztegetést megvalósító személynek akkor, ha a cselekményt bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.
Idézte a sajtótörvényt, amely szerint a sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekményre való felhívást.

Kiemelte: a riporter esetében nyilvánvaló volt, hogy vesztegetés miatt nincs helye büntetőeljárásnak, azonban, mint mondta, a formailag megvalósult, a bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás törvényi tényállási elemeit maradéktalanul kimerítő cselekmény esetében más az eljárásjogi helyzet.

Közölte azt is: nem az ügyészség indított hivatalból eljárást, hanem egy már folyamatban lévő bűnügyben adott instrukciót.A riporter kihallgatták, majd a fővárosi főügyészség arra a jogi következtetésre jutott, hogy a nyomozást bűncselekmény hiányában megszünteti - mondta.

Kovács Tamás válaszát nemcsak az ellenzéki képviselő nem fogadta el, de a parlamenti többség sem: a szavazás során 171 igen szavazat mellett 101-en voksoltak nemmel, 94-en tartózkodtak.
Százhuszonkilenc fideszes, 21 KDNP-s, 19 szocialista és két független képviselő szavazott igennel, nemmel 72 MSZP-s, 17 SZDSZ-es, 8 MDF-es, 3 fideszes (Demeter Ervin, Révész Máriusz és Zatykó János) és 1 KDNP-s (Nagy Andor); 90 szocialista képviselő tartózkodott, akárcsak 2 fideszes (Rogán Antal és Szijjártó Péter), 1 MDF-es (Katona Kálmán) és Császár Antal független képviselő.