A kormány által is támogatott módosító csomagot hétfőn MSZP-s, SZDSZ-es és MDF-es szavazatokkal fogadta el a parlament, a Fidesz és az KDNP nemmel szavazott.

Az MTI úgy értesült, hogy a Fidesz hétfőn dönti el, miként voksoljon a zárószavazáson, az ellenzéki párt vélhetően nem kívánja támogatni a törvényjavaslatot, amelynek elfogadásához egyszerű többség is elegendő.

A Kóka János, az SZDSZ-frakcióvezetője, az egyik előterjesztő az MTI-nek elmondta: pártja azért kezdeményezte a plafontörvényt, mert azt szerette volna, hogy a következő években biztonságos legyen a költségvetés végrehajtása és három évre előre kiszámítható legyen a gazdasági stabilitás.

Hozzátette: a költségvetési plafont és a kiadási megtakarításokat az adócsökkentés érdekében használták volna fel, de a válság lassító hatásai felülírták ezt a célt, még aktuálisabbá téve a törvényt.

Kóka János szerint a jogszabály elfogadása fontos üzenet a nemzetközi befektetőknek, hiszen a magyar állam képes felelősen gazdálkodni és takarékosabban működtetni az országot.
Az ötpárti egyeztetésen az MSZP javaslatára fogadták el a reáladósság és a deficittartási kritériumokat, az Fidesz javaslatára a Költségvetési Tanácsot és összetételét - mondta a liberális politikus.

Sajnálnám, ha a Fidesz nem szavazná meg a törvényjavaslatot, hiszen összeállt az a csomag, amely miatt minden párt igennel voksolhatna - szögezte le Kóka János. Kiemelte: a törvény azt garantálja, hogy felelősen bánunk a közpénzzel, a szabályozás nem az egyes pártoknak fontos, hanem Magyarországnak van rá szüksége.

Szabó Lajos, az MSZP-frakció költségvetési munkacsoportjának vezetője az MTI-nek azt mondta, a plafontörvénnyel az a céljuk, ami a közpénzügyi törvénnyel is volt, vagyis hogy megteremtsék a közbizalom helyreállításának intézményes és törvényi garanciáit.

Hozzátette: ezt szolgálja az, hogy a költségvetési, politikai szabályok közzé bekerült a kiadások nagyságát szabályozó korlát, valamint a reáladósság szabálya, amely az adósság GDP-hez viszonyított mértékét határozza meg.

A kormánypárti politikus elmondta, a szocialisták jobbnak tartották volna, ha létrejön a törvény működését biztosító költségvetési hivatal, de a pártok közötti megállapodás érdekében tudomásul vették a Költségvetési Tanács megalakulását, és hogy a tanács fogja munkaszervezetén keresztül ezeket a feladatokat ellátni.

Szabó Lajos megjegyezte: eredeti szándékaik szerint a plafontörvény kiterjedt volna az önkormányzatok működési költségeire is.

Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője az MTI-nek elmondta: formálisan csak hétfőn döntenek arról, megszavazzák-e a törtvényt, de valószínűleg támogatják a javaslatot.

Ezt azzal indokolta, hogy a törvény a következő években igen komoly gátakat szab a kormányoknak és megakadályozza azt a túlköltekezést, amely ilyen helyzetbe hozta az országot.

A költségvetés kiadási főösszegének 2009-re tervezett értéke nem lehet több, mint idén, illetve 2010-ben és 2011-ben a kiadási főösszeg legfeljebb a GDP-növekedés várható mértékének felével növekedhet - egyebek mellett ezt tartalmazza a plafontörvény szavazásra bocsátandó végleges szövege.

A csomag a költségvetési plafon meghatározásakor visszatért az SZDSZ eredeti javaslatához.
A javaslat létrehozza a Költségvetési Tanácsot, nem jönne létre viszont a Költségvetési Hivatal, a tanács munkáját pedig csupán egy titkárság segítené.

A javaslatcsomag leszögezi azt is: a költségvetési törvényben úgy kell meghatározni a tárgyévet követő második évre vonatkozó elsődleges egyenlegcélt, hogy az elsődleges egyenlegcél nem lehet elsődleges hiány, és az államadósság reálértéke a tárgyévet követő második év végén várhatóan ne haladja meg az államadósságnak a tárgyévet követő év végére várható mértékét.

A csomagban szerepel az is, hogy ha az elsődleges egyenleg várható összege a tárgyévben és az azt követő négy évben kedvezőbben alakul az egyenlegcélnál, akkor a különbözetet évenkénti bontásban Stabilitási és Adóreform Alapként (SARA) kell nyilvántartani. A kormány köteles - legkésőbb a költségvetési törvényjavaslat országgyűlési benyújtásáig - a SARA összegének megfelelő mértékű adócsökkentési programot tartalmazó jogszabály-módosítást előterjeszteni.