A hétvégi Gyurcsány-Fico találkozó után magától értetődő volt, hogy a miniszterelnök folytatja az ötpárti egyeztetéseket – pont mint egy hete. Most Gyurcsánynál a friss fejleményekről beszéltek, és néhány (mondhatni semmitmondó) szóban a sajtó munkatársait is tájékoztatták.

Elsőként a Fidesz-KDNP képviselői: Navracsics Tibor frakcióvezető és Semjén Zsolt pártelnök-frakcióvezető – kiegészülve a Fidesz külügyi szakértőjével, Németh Zsolttal is.

Navracsics is viccel kicsit: a szokásosnak mondható hétfői egyeztetésről beszél, ahol a miniszterelnök úr számolt be a hétvége sajtóból nem megismerhető eseményeiről (a helyzet komolyságát jelzi, hogy a kormányfő hirtelen úr lett, semmi böszme, semmi illegitim). Illetve persze szó volt a Németh Zsolt által kezdeményezett politikai nyilatkozatról is – amiről az illetékes beszélt.

Szerinte a nyilatkozat azért fontos, mert a két kormányfő megbeszélése számos fontos témát nem érintett, amikre a Fidesz szerint ki kell térni. Arról nem is beszélve, hogy ha a szlovák parlamentben politikai nyilatkozatok készülnek, lépéskényszerbe kerül a magyar országgyűlés is: márpedig a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF, az egyszerűség kedvéért) szlovák résztvevőit elítélték Pozsonyban, nem maradhatunk mi sem szó nélkül. A Fidesz vissza akarja vonatni ezt a bizonyos szlovák határozatot – ami gyakorlatilag kétségbe vonja a felvidéki magyarság és az anyaország kapcsolattartási jogát. Dunaszerdahellyel kapcsolatban is van álláspont: ha nem születik kielégítő vizsgálati eredmény, úgy a Fidesz ezt egyértelműen a magyarság ellen irányuló támadásként értékeli. Ezek a lépések ugyanis nem véletlenszerűek, hanem sajnálatos tendenciába illeszkednek: ez pedig a magyarellenesség kormányszintre emelését jelenti.



Semjén Zsolt egy hét alatt sajnos nem talált ki új szempontot: változatlanul azt szeretné, ha Gyurcsány Ferenc eljárna az európai szocialistáknál – hogy a megfelelő módon lépjenek fel Robert Fico pártja ellen. Mindez szinte exkluzív információ – miközben azt taglalja, hogy nálunk a szélsőséges magatartás egyfajta civil kezdeményezés (reméljük, a lámpaláz miatt használta ezt a kifejezést), míg Szlovákiában legitimált, kormányalkotó politikai nézet, merően az én szemembe néz. Létező példákat is felhoz: egy sportmérkőzésen, ahol a német kézilabdások játszanak, tiltott jelkép a német zászló – vagy francia vendégcsapat esetén a francia trikolór.



Őket Fodor Gábor követi, míg Gyurcsány nem érkezik. Sok kézzelfoghatót ő sem mond: az SZDSZ nevében szólva elmondja, Gyurcsány beszámolt a történtekről. Pártja nevében hangsúlyozza (újfent): a két ország demokratikus politikai erőinek kell együttműködnie. Ennek a megközelítésnek mindenhol jó volt a visszhangja – teszi hozzá. Továbbra is fontosnak tartják az együttműködést, és ő is hangsúlyozza a magyar-szlovák különbségeket (marginális csoportok és kormánytényezők). Emellett együttműködést sürget a két ország rendvédelmi szervei között is. Egyértelmű vizsgálatot akar, kézzel fogható eredményekkel. A Fidesz-nyilatkozatot a szükséges átalakítások megtétele után támogatja, szerinte fontos az egységes fellépés. Sajnos a bizonyos átalakításokkal kapcsolatban konkrétumokkal nem szolgál, pusztán annyit mond, hogy szükségesek az alakítások.

Utána befut a miniszterelnök is – a legtöbbet ő beszél, de illemtudó, és ő sem fecseg. Az elmúlt hetek törekvése folyamatos és széleskörű konzultáció volt – mondja. Ennek megfelelően nem csak a kormányt, hanem a magyar nemzetet is képviselte. Az ötpárti találkozón a hétvégi események hátterében esetleg meghúzódó motívumokról beszélt, illetve a következő napok tervezett lépéseiről számolt be. Az alapvető konszenzus megvan – teszi hozzá, ez fontos. Ennek tartósan fenn kell maradnia, mert ez a záloga a hatásos érdekképviseletnek. Nem kér és nem vár az ország többet a szlovák féltől, mint amennyit mi is megteszünk. Néhányat kérdezhet a sajtó. Az első a Draskovics Tibor felé címzett kérésről szól:mit is kért pontosan? A miniszterelnök szerint senkit nem lehet alapjogaiban korlátozni, inkább az vizsgálandó, milyen jogalkotási és jogalkalmazási lehetőségek lehetnek a hasonló események megelőzésére (ez ugyebár a némileg ízléstelen egyenruhákban grasszáló gárdákról szólna). Régóta vannak erről hosszas viták a magyar politikában, jogelméleti és politikai alapon sem lehet nagy támogatást remélni – derül ki a kormányfő szavaiból. Ő támogatná a szigorúbb szabályozást, mások nem – nagyjából ezzel kerüli meg a konkrét választ (nem kényeztetnek ma az illetékesek). A további egyeztetésekben az igazságügyi minisztériumnak kell kezdeményeznie – ennyi.



Másik kérdés: hallott-e olyan javaslatot az egyeztetésen, amit megszívlelne. Nagyjából nem a válasz, de nyitott mindenre. Az a hat pont, ami eddig megvan, kezdeményező lépés: még nem létező intézmények elfogadását kéri. Kritika ezekkel kapcsolatban még nem volt. Mi most a szlovák reakcióra várunk – de ettől függetlenül mi a magunk részéről létrehozzuk ezeket az intézményeket. Például a kisebbségi kultúrát támogató intézmények több pénzt kapnak majd. Esetleges incidens esetén mi együttműködünk a szlovákokkal, akkor is, ha nekik nem akarózik velünk. Mindezt nem a viszonosság miatt tesszük – ez nem vásári komédia, indokol nagyon helyesen; ezek a lépések a bizalom megteremtését és erősítését szolgálják. A kormány ülésén már kiosztja a feladatokat a minisztereknek, harminc napon belül lesznek fejlemények.

Herényi Károly érkezik utolsónak: sokat ő sem árul el. A tájékoztatást köszönettel vették, javaslatokkal is előálltak: ő ilyen esetek kezelésére is alkalmas intézmény létrehozását szorgalmazta. Először a szlovákokkal közösen kellene kiépíteni a rendszert, utána pedig közösen kezelni a jelenlegi problémákat – foglalja össze tömören a lényeget. Gyurcsány beszámolójáról sokat nem mond: mindenképp többet tudott meg, mint amennyit a sajtóból eddig tudhatott – olyan hangulati elemekre is fény derülhet ilyen alkalmakkal, amik a híradásokban nem jelennek meg.

Hogy pontosan mire gondol, nem árulja el, így várhatjuk a folytatást.

Sok fejezet reméljük, már nem lesz.