Családon belüli erőszak

A politikus emlékeztetett, hogy a parlament korábban már szabályozta a távoltartás intézményét a büntetőeljárási törvényben, az ott rögzítettek azonban nem hozták meg a várt eredményt. Mint mondta, civil szervezetek már akkor jelezték, hogy a törvény nem életszerű, és a gyakorlat igazolta is a félelmeket. Az azonnali biztonság helyett ma az történik, hogy a kérelmezés után átlagosan hat hónap után rendelik el a távoltartást, ugyanis a jelenleg érvényben lévő jogszabály nem tartalmaz határidőt a bíróságok számára. Nem jó az a gyakorlat, miszerint ügyészi indítvány nélkül a bíróságok nem rendelnek el távoltartást, és sokszor elmarad az ügyészi indítvány.

További indoklásként a politikus elmondta: a jelenlegi törvény szemlélete sem szerencsés, hiszen a büntetőeljárási törvény a kocsmai verekedés szintjére viszi a családon belül történt fizikai erőszakot, továbbá nem áldozatközpontú, valamint nem veszi figyelembe, hogy a fizikai erőszakon kívül létezik lelki erőszak és anyagi kiszolgáltatottság, ami szintén betudható egyfajta "erőszaknak".
A jogszabályban az intézkedő rendőrnek lehetősége lenne a távoltartást azonnal elrendelni, így a bántalmazottnak lehetősége lesz arra, hogy eldöntse, mit szeretne a továbbiakban tenni:

meghosszabbítja a távoltartás időtartamát, esetleg büntetőfeljelentést tesz, vagy menedékházba megy. Szorgalmazzák azt is, hogy a távoltartást ne csak a házastársi, élettársi kapcsolatokban lehessen kérni.

Sándor Klára kitért arra, hogy Magyarországon hetente egy ember hal meg családon belüli erőszak miatt, és a bántalmazottak 95 százaléka nő. Felhívta a figyelmet, hogy minden ötödik magyar nő él élete során olyan kapcsolatban, ahol partnere bántalmazza, és minden negyedik bántalmazás után kérnek csak segítséget a nők, többségükben azért csak akkor, mert maguk is szégyellik bántalmazásukat, illetve tartanak a bántalmazójuktól, valamint még mindig sokan úgy gondolják, ami velük történik (a családon belül), az magánügy.

A képviselő kitért arra is, hogy az állam négyszázmillió eurót költ a családon belüli erőszak áldozatainak gyógyítására, jogrendszer útján történő kárpótlására.

Komolyabb módosításokkal hatékonyabbá teheti a rendszert a külön törvényben szabályozni kívánt családon belüli erőszak miatt alkalmazandó távoltartás intézménye - jelentette ki Bárándy Gergely (MSZP), az SZDSZ által beterjesztett törvényjavaslat általános vitájában az Országgyűlésben, szerdán.

Hangsúlyozta: a kormány büntetőpolitikájának alapelve az, hogy lehetőleg ne utólag avatkozzon be az állam, hanem próbálja a bajt megakadályozni, ez a sértetti jogoknál is kiemeltebb társadalmi érdek.

Mint mondta, a távoltartás intézménye a családon belüli erőszak visszaszorításához a leghatékonyabb.A szocialista képviselő közölte: több mint 20 módosító indítványt terjesztett be pártja a törvényjavaslathoz, ha azokat támogatják, akkor el tudják fogadni.

A módosítások kapcsán kiemelte, hogy a családon belüli erőszak fogalmát nem kötnék a büntető jog rendszeréhez, attól el kell szakadni, hiszen ez nem büntetőjogi kérdés.

Bárándy Gergely kitért arra is, hogy a távoltartás elrendelése túlzottan hasonlít az előzetes letartóztatás intézményéhez, ami kényszerintézkedés. Véleményük szerint a jogszabályok közötti alkotmányosan megkövetelt arányosságot be kell tartani, és nem ezért nem lehet így hagyni, különbséget kell tenni a büntetőeljárás jog legsúlyosabb kényszerintézkedése és a távoltartás prevenciós intézkedése között.

Azt is javasolják, hogy a távoltartás elrendelése 30 napról 60 napra emelkedjen, és legalább fél évvel későbbi hatálybalépést fognak javasolni a törvényhez.Pelczné Gáll Ildikó (Fidesz) hangsúlyozta, hogy a kormánynak olyan közösséget kell építeni egy tudatos családpolitikával, amelyben sokkal nehezebben fordulnak elő erőszakos cselekmények.

Arról is szólt, hogy a törvény címével degradálják a család intézményét, szerencsésebb kifejezés lenne az "otthonon belüli", vagy az "otthonban elkövetett erőszak".Véleménye szerint a jelenlegi törvény nem védi a sértettet, a távoltartás alkalmazására legfeljebb 10-30 napos időtartamra ad lehetőséget a törvény.

A fideszes képviselő közölte, hogy a most benyújtott törvényjavaslat bizonytalan lábakon áll, a problémát csak az utolsó, visszafordíthatatlan állapotában akarja orvosolni.Mint mondta, kifogásolják, hogy a jogszabály nem határozza meg azt a maximális időt, amin belül a hatóságok kötelesek a távoltartásról döntést hozni.

Pelczné Gáll Ildikó közölte, hogy a törvényjavaslat céljával alapvetően egyetértenek, de komoly szakmai és alkotmányossági kifogásaik vannak.Hangsúlyozta: a Fidesz továbbra is a büntetőeljárás keretein belül tartja elképzelhetőnek a távoltartás intézményének kezelését. Amennyiben a jelenlegi rendszer nem hatékony, úgy az eljárási szabályok módosítása jelentheti a megoldást.

Magyar Bálint (SZDSZ) arról beszélt, hogy a javaslat szerint tettenérés esetén a rendőrség jogot kapna az azonnali intézkedésre és a távoltartás elrendelésére.Közölte: nem támogatják, hogy csak akkor lépjen életbe az intézkedés a bántalmazóval szemben, ha annak biztosítva van a lakhatási lehetősége. Mint mondta, ha a bántalmazót otthagyják a bántalmazott közelében, az tovább fenyegeti az áldozatot, aki a pszichés nyomás hatására visszavonja a feljelentését.

Meglátása szerint az MSZP és a Fidesz képviselői által felsorolt módosító javaslatok sok mindenben egybeesnek, és az SZDSZ nyitott a megvitatásukra.Vidorné Szabó Györgyi (MSZP) szerint az előttük fekvő jogszabály még mindig nem arról szól, amiről szólnia kellene. A képviselő azt mondta, hogy ő a társadalom hozzáállásában látja az okát annak, hogy még mindig létezik a családon belüli erőszak, hiszen ezt a tettet nem ítélik el megfelelő módon.Ezt követően az elnöklő Világosi Gábor az általános vitát lezárta.