Font Sándor, a Fidesz mezőgazdasági szakpolitikusa a HírExtrának nyilatkozva elmondta, hogy az SPS nem csupán politikai, de az érdekcsoportok harcának is a tétje. A több ezer hektáron bérleti rendszerben gazdálkodók szája íze szerint lett a törvénytervezet megfogalmazva. Aki ugyanis 2006-ban – ezt hívjuk bázisévnek – művelt egy termőföldet, a föld utáni támogatást és a jogosultságot az fogja megkapni, aki akkor művelte. Azaz, ha a termőföldet időközben eladják, vagy visszakerül a tulajdonosához, azzal kell szembesülnie a tulajdonosnak, hogy ugyan a földet megkapta/visszakapta, azonban a föld után járó támogatási jogosultság a bérlőnél maradt. Font elmondta: a volt TSZ-ekből kinövő tőkés vállalkozások 5-10 ezer hektáros területeket bérelnek. Az SPS számukra előnyös.

Támogatási jogosultság

Font Sándor elmondta: a támogatási jogosultság vagyoni értékű jog, amely a piacon forgalomképes. A volt bérlő ezután megtarthatja a föld után járó támogatási jogot, ugyan támogatást nem hívhat le, azonban a jogosultságot eladhatja. Akik nem kaptak jogosultságot, azok meg megveszik. Nyugat-Európában – folytatta Font – a támogatási jogosultság értéke az egy évben egy hektárra kapott támogatás összegének a háromszorosa. Abszurd példa: 2000-ben valaki bérbe adta a földjét, 2010-ben lejár a bérleti szerződés, s a tulajdonos azzal szembesül, hogy a földjét visszakapta, de támogatási jog nélkül. Így nem lehet gazdálkodni, s akár az is előfordulhat, hogy pont attól kell megvásárolnia a támogatási jogosultságot, akinek annak idején bérbe adta a földjét. A korábbi bérlő így a bérleti díj többszörösét is zsebre teheti, vagyis a tulajdonos a bérleti díj többszörösét fizetheti ki – mondta Font Sándor.

Az a termőföld, amelyre nem jár támogatás, a piacon gyakorlatilag forgalomképtelen, illetve nagyon alacsony áron adható el. Így aki támogatás nélküli földhöz jut – például örökléssel – nem tud vele semmit kezdeni: nem tud gazdaságosan gazdálkodni, nem tudja másnak bérbe adni, legfeljebb nyomott áron visszaadhatja annak a bérlőnek, akinél 2006-ban is volt a földterület.

Báziskorrekció?

Kérdésünkre Font Sándor elmondta: a törvényt a nyilvánosság kikerülésével próbálták keresztül vinni. Magyarországon 1,8 millió földtulajdonos ad bérbe 3 millió hektárt néhány ezer tőkés vállalkozásnak.

A szakpolitikus szerint a Fidesz nyomásának hatására a szocialisták elkezdték „módosítgatni” a törvénytervezetet, a báziskorrekció akkor került bele. Ez azonban nem csodaszer – mondta Font. Korlátozott ugyanis, hogy kik kaphatnak jogosultságot, s probléma, hogy a nemzeti tartalék (amely a báziskorrekciós összegek fedezetét jelenti) az összes kiosztott támogatásnak 0,5%-át fogja tartalmazni, bár ezt rendeletben kell majd megszabni. Uniós szabály, hogy ez az arány maximum 3% lehet.

Ez annyira minimális mennyiség – mondta Font –, hogy az összes gazdálkodó igénye ebből nem elégíthető ki. Vis maior elv alapján osztható ki, illetve az újonnan belépő gazdálkodók kaphatnak ebből a pénzből. Aki azonban visszakapja a bérbe adott földjét, s nem új gazdálkodó, nem kaphat pótlólagos támogatást.

Alkotmánybíróság

Aki például 2007-ben földet vásárolt, lehet, hogy olyan földhöz jutott, amelynek a támogatása ahhoz kerül, aki 2006-ban művelte, holott a vásárló 2007-ben nem tudhatta, hogy később rosszul fog járni. Az MSZP, az SZDSZ és az MDF megszavazta a törvényt, mi tiltakoztunk ellene, s jeleztük alkotmányossági aggályainkat – mondta Font Sándor.

A politikus szerint az a beadványnak nagyon súlyos következményei vannak: az Alkotmánybíróság (AB) várhatóan január-februárban tud dönteni az ügyben, s annak tartalmától függetlenül 2009-ben nem lehet majd bevezetni az SPS-rendszert. Amennyiben az AB elmeszeli a törvényt, akkor is legkorábban 2010-ben lehet bevezetni a az SPS-t, így a gazdálkodók fel tudnak készülni, s ki lehet jelölni egy új bázisidőszakot. Sólyom László ugyanis a törvénytervezet AB elé küldésekor kulcsfontosságú problémának látta a visszamenőleges hatályú bázisév kijelölését.

17-en használják az EU-ban

Teljesen alaptalan a védekezés a szocialisták részéről, amely szerint az EU-15 és további két, 2004-ben csatlakozott tagállam is használja az SPS-t. Eleve az SPS arra ösztönzi a gazdákat, hogy ne termeljenek, ugyanis az Unióban egy időben nagyon drága volt finanszírozni a feleslegben lévő hús-, tej-, sajthegyeket. 2004-ig minden régi (EU-15) tagországnak kötelező volt bevezetni, azonban ott ismertek voltak a viszonyok, mindenkit felkészítettek idejében. Magyarországon azonban a gazdáknak nagyon nehéz újrakötni, módosítani a szerződéseket (erre ugyanis akkor van lehetőség, ha mindkét fél beleegyezik), ami szerint a bérleti szerződés lejártakor a tulajdonosra visszaszállna a támogatási jogosultság is.

Ez gyalázatos! – mondta Font, majd folytatta: a Fidesz azt szeretné, ha a támogatást azok kapnák, akik éppen aktuálisan művelik a földet.

Máltáról szólva a szakpolitikus ironikusan megjegyezte: aki Máltát példaként hozza fel, az egyéb aljasságra is képes. Nagyjából tudjuk – folytatta –, hogy Máltának gyakorlatilag nincs termőterülete. Szlovéniával kapcsolatban a helyzet annyiban más, hogy 2004-ben bevezették a direkt kifizetéses rendszert – ellentétben a többi csatlakozó állammal. Ennek az oka az volt, hogy az osztrák és olasz mezőgazdasági kereskedelembe mélyen volt már integrálva, ezért ahhoz igyekezett idomulni.

Az Unió 2013-ra írta elő az SPS-rendszert, s rajtunk kívül egy komoly mezőgazdasági potenciállal rendelkező állam sem fogja korábban bevezetni az SPS-t. Így – mondta Font – a szocialisták a saját TSZ-es köreiket időben tudják helyzetbe hozni.

Megoldás

A fideszes politikus elmondta: a termőföld piaci liberalizációjával kapcsolatban meg akarják hallgatni az összes agrárképviseleti szervet Magyarországon, s egységes álláspontot képviselni a piacnyitás ellenében. "Amikor ez megvan, azonnal a lengyel, szlovák, cseh, s a román kollegákhoz fordulunk, hogy ne kalandor módon egyedül, hanem közösen, teljes egységben lépjünk fel" - folytatta Font Sándor.

A mezőgazdasági támogatási szint egyelőre jóval alacsonyabb nálunk, mint az EU15-öknél. Amíg alacsonyabb támogatást kapunk, s versenyhátrányunk van, addig nem engedjük megnyitni a külföldiek előtt a piacot – mondta Font. A piac liberalizációjáról majd 2013-ban kell elkezdenünk tárgyalni, attól az évtől kezdve ugyanis a régi tagállamokéval megegyező támogatást fognak kapni az újonnan csatlakozó államok is.