Közigazgatási hatósági eljárás

Az államtitkár elmondta: a javaslat jelentősen csökkenti az eljárási határidőket, az ügyfelek terheit és kötelezettségeit, és a jelenleginél szélesebb körben teszi lehetővé az egyablakos ügyintézést.
Kiemelte, hogy a Magyarország versenyképességét rontó tényezők közül kiemelkedik a mai magyar közigazgatás bürokratikus működése, a bonyolult szabályokkal körülbástyázott, lassú ügyintézés. Változtatni kell a közigazgatás elavult rendszerén - tette hozzá.

Mint mondta, a szolgáltató, modern állam a szolgáltató közigazgatáson alapul, így szerinte tovább nem halogatható feladat az ügyfélbarát eljárási rend és a gyors, kiszámítható működés szabályainak megteremtése és az ezt szolgáló jogintézmények továbbfejlesztése.

Avarkeszi Dezső példaként elmondta: tavaly több mint egymillió anyakönyvi kivonatot kellett kiállítaniuk az anyakönyvvezetőknek. A papíralapú anyakönyvi kivonatokhoz képest a jövőben a hatóságok között elektronikus adatlekérdezés jelenti az ésszerű és korszerű megoldást - tette hozzá.

Az államtitkár kiemelte azt is, hogy az ügyintézési határidő és a belső eljárási határidők betartása, a tájékoztatási kötelezettség teljesítése révén a hatóság és az ügyfél indokolatlan személyes találkozásainak száma csökkenthető. Hozzátette: a személyes ügyintézés számos vesződséggel jár mind az ügyfél, mind a hatóság számára, ezért mindkét szempontból előnyösebb, ha a jövőben főleg elektronikus úton tartja a kapcsolatot a hatóság és az ügyfél egymással.

Az államtitkár elmondta azt is, hogy a javaslat az európai tendenciákhoz kapcsolódva megteremti az egyablakos ügyintézés alapjait.Hangsúlyozta: a közigazgatás kiszámítható működését segíti elő, hogy a határidők számítása a jövőben munkanapokon történik.

Avarkeszi Dezső közölte: a javaslat öt munkanapos belső eljárási határidőt szab a hatóságnak, azaz öt munkanapon belül minden olyan kérdés elintézéséről gondoskodnia kell, amire vonatkozóan nincs külön határidő megállapítva.

A törvényjavaslat több eszközzel is növelni kívánja a hatósági eljárások és a hatóságok működésének átláthatóságát - mondta az államtitkár.Kiemelte: az ügyfél és a hatóságok közötti távolságot csökkenti az a rendelkezés, amely szerint a hatóságoknak az ügyintézési határidő túllépése esetén vissza kell térítenie az eljárás megindításáért fizetett illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat.Avarkeszi Dezső a törvényjavaslat elfogadását kérte az Országgyűléstől.

A közigazgatás kényelmesebb és gyorsabb ügymenetét teszi lehetővé a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény módosítása - mondta Ipkovics György, az MSZP vezérszónoka, a törvény általános vitájának kezdetén szerdán a parlamentben.

Ismertetése szerint a módosítás tovább erősíti az egyes eljárások közötti összhangot, célja az ügyfélbarát közigazgatás megteremtése, valamint az egyablakos ügyintézés bevezetése .
Mint mondta, az elektronikus ügyintézés kényelmesebb és gyorsabb ügymenetet tesz majd lehetővé.

Ipkovics György hangsúlyozta, hogy ez a közigazgatási hatóságok számára más munkafelfogást, munkaszervezést, szakmai ismereteket jelent, és egyben válasz lehet a civil szféra kihívásaira is.
Közlése szerint a módosítás gyorsabbá, egyszerűbbé és hatékonyabbá akarja tenni a közigazgatási eljárást. Ennek érdekében több lépcsőben csökkenteni kívánják az eljárási határidőket, az ügyfelek terheit és kötelezettségeit, és kötelezően alkalmazni tervezik az elektronikus eljárást. Hangsúlyozta: a célok üdvözlendőek, hiszen csökkentik a vállalkozások adminisztrációs terheit, és egyszerűbbé teszik az egyes eljárásokat.

Az ügyintézési határidő csökkentésével kapcsolatban kijelentette: a jogalkotónak figyelembe kell vennie, hogy az ügyintézőre havi 300-500 ügy jut például az okmányirodákban.Mint mondta, úgy tűnik, hogy a jogalkotói elképzelések feszítettek az ügyintézési határidő 20, majd 15 munkanapra való csökkentésére vonatkozóan.

Ipkovics György hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat céljai helyesek, jók és megvalósítandók. Mint mondta, fontos az elektronikus ügyintézés mind nagyobb területen való bevezetése, az egyablakos ügyintézés lehetőségének megteremtése.A képviselő a módosítás támogatását kérte a parlamenttől.

Hankó Faragó Miklós, az SZDSZ vezérszónoka arról beszélt, hogy a törvény több mint 90 százaléka módosul, ezért feltette a kérdést, hogy miért nem egy új törvényjavaslatot vitatnak most meg.
Mint mondta, Magyarországon lassúak, költségesek, bonyolultak az eljárások, és jellemző az ügyintézési határidők következmények nélküli be nem tartása.

Hozzátette: az állampolgárokat gyakran ellenségnek és nem kiszolgálandó ügyfélnek tekintik a hivatalok, példaként az APEH-et említette. Kiemelte azt is, hogy duplájára duzzadtak az apparátusok, rövidek az ügyfélfogadási idők, és gyakori a korrupció.

Magyarország versenyképességének egyik legnagyobb gátja, hogy a gazdaság szereplőinek az állam és az önkormányzati hivatalok általi vegzálása mindennapos jelenség - hangsúlyozta. Hozzátette: alapvető, gyökeres változtatásokra van szükség, de a törvényjavaslatban ezt nem tapasztalták.

Közölte: sok elemét támogatni tudják a javaslatnak. Ezek közé sorolta azt, hogy a javaslat nyíltan vállalja az ügyfél és a hatóság terheinek csökkentését, valamint a személyes megjelenési kötelezettség eltörlését.

Ha ezen a téren 10 százalékos csökkentését lehetne elérni, akkor ez 700 ezer ügyfélnek másfél órás megtakarítást jelentene, amely minimum 1,2 milliárd forint adminisztratív tehertől mentesítené az érintetteket.Ugyanakkor véleménye szerint nem támogatható az, hogy az eljárási határidők kiszámíthatatlanok, minden konkrét ügyben más határidőt kell kiszámítania az érintettnek. Közölte: egy helyen megjelenik a törvényjavaslatban a 15 napos ügyintézési határidő, azonban ezt csak 2014-ben vezetnék be. Ezt "elképesztő" időintervallumnak nevezte, ennyi ideje nincs a versenyképesség megteremtésére Magyarországnak - mondta. Közölte, hogy csak alapvető változtatások után tudják elfogadni a törvényjavaslatot.

Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője, a párt vezérszónoka elmondta: az MDF több okból nem támogatja a törvényjavaslatot, módosító indítványokat fognak hozzá benyújtani, és indítványaik támogatásától teszik függővé, támogatják-e majd az előterjesztést.

A politikus úgy vélte: súlyosan veszélyezteti a jogbiztonságot, amikor egy átfogó terület esetében a jogalkotó rövid időn belül jelentős és koncepcionális módosításokat hajt végre. Megjegyezte: az eredeti törvényt 2004-ben fogadták el, de még mindig nem lehet kiérlelt törvényi alkalmazásról beszélni. Hozzátette: a most benyújtott módosítás az eljárások valamennyi elemét érinti, és ezen módosítások egy jelentős része elkerülhető lett volna, ha az előterjesztő négy évvel ezelőtt megfontoltabban nyúl ehhez a kérdéshez.

Herényi Károly megjegyezte: a 2004-ben elfogadott törvény semmilyen tekintetben nem váltotta be a hozzá fűzött reményéket, és most megint változtatni kell rajta. Ha az akkori szakmai kritikákat komolyan vette volna a kormány, akkor most nem tartanánk itt - vélte a politikus, aki hozzátette: a kormány szegénységi bizonyítványt állít ki a törvénymódosítással.Az elnöklő Lezsák Sándor elnapolta az általános vitát, egyben bejelentette, hogy a Fidesz és a KDNP később ismerteti álláspontját.