A Mary Rose 1545. július 19-én merült tengersírba, 34 évnyi szolgálat és három háború után. Több mint négyszázan vesztek a hajóról a tengerbe. A zászlóshajó tragédiáját brit részről a szél számlájára írták, továbbá a legénység hozzá nem értésére fogták, így a franciák megfosztódtak egy győzelmi babértól, VIII. Henrik becsülete folt nélküli maradt, az angol flotta tekintélye pedig nem - vagy kevésbé - csorbult.

Az ágyúgolyós változattal Dominic Fontana, a Portsmouth Egyetem földrajztudósa állt elő, miután a legapróbb részletekig és a legfejlettebb technológiával tanulmányozta a csata lefolyását meg a Mary Rose szereplését. Fontana szerint több, gyorsmozgású francia gálya ágyúsortüzétől kapott találatot a Mary Rose, amely azután végzetes manővert hajtott végre: gyorsan oldalával fordult a franciák felé, hogy ágyúsorával viszonozhassa a tüzet. Csakhogy az ágyúgolyó ütötte lyukon rengeteg víz ömlött a hajótestbe, éppen a manőver miatt, annyi, hogy megpecsételődött a hajó sorsa.

Fontana egyebek közt azzal érvel a BBC News híre szerint, hogy túl sok emberi csontvázat találtak a hajófenékben az 1982-es feltáráskor, márpedig egy csata kellős közepén a legénységnek másutt a helye, hacsak nem életbevágóan fontos egy lék betömése.