Hozzáállás

A magyar ember hozzáállása a világhoz legendásan negatív és bizalmatlan. Ezt az értéket általában négyzetre kell emelni, ha a saját hazájáról, és köbre, ha azon belül is a politikáról van szó. Így nem csoda, ha nem ugrándozunk kitörő örömmel, amikor megtudjuk, hogy gazdasági világválság van. És akkor sem, amikor kiderül: Magyarország ebben fokozottan érintett. Bár a Bokros-csomag után némileg helyreállt a társadalom gazdasági bizalma, ami a két évvel ezelőtti megszorításoknál kissé megingott, most meg a Marianna-árok fenekének csapódott.

A Medián által évek óta végzett - jelenleg a HVG által megbízott - elemzése is ezt támasztja alá, több szempontból is. Egyrészt 2002 óta feldobnak havonta 15 témát, és még egy kérdés sem lépte át a 40%-os érdeklődési határt - legalábbis eddig. Ugyanis a gazdasági válság a lakosság több mint kétharmadát érdekelte. Személyes és országos gazdasági várakozásuk pedig az elmúlt hónapok negatív irányba döngető csúcsát is jócskán túllépte: szinte senki nem hisz abban, hogy anyagi helyzete javulna az elkövetkező egy évben. 70 százalékuk szegényedésre - ezen belül is 43 százalékot tesz ki, aki sokkal rosszabb körülményekre - számít, országos szintre vetítve pedig még ennél rosszabbak a lakosság előrejelzései.

A nép által várt munkanélküli ráta átlaga 29 százalékra nőtt, és mindössze 5 százalék próbálkozik továbbra is hitelek felvételével. Valószínűleg a nagymamák egyre növekvő, népes tábora sem fog annyi mikro sütőt kapni karácsonyra, ugyanis szeretet ünnepe ide, ajándékozás oda, a családok kevesebb tartós fogyasztási cikket terveznek vásárolni, mint általában. Ráadásul a Válság hosszát az emberek majdnem fele több mint egy évre taksálja. Soha ennyire rossz mutatókat nem mért még a Medián, 1991-es működése óta.



Spóroljunk!

Ha nincs pénz, meg kell húzni a nadrágszíjat! - tudja ezt minden magyar család. Akinek van miből, az befektetni próbál: a bankok rövididejű akciós kamatokkal bombázzák a pénzüknél maradtakat, míg az állampapírok biztonsági tényezőjük miatt csábítóak. Sokan kezdtek tőzsdei bevásárlásba is (főleg a Mol vagy az OTP részvények mélyzuhanása idején), ám ezek megtérülési ideje is másfél-két éven belül lesz csak várható. A beruházások - a hitelfelvételek nehezedése és a kamatok növekedése miatt - pedig szinte megszűntek.

Akinek nincs ennyi feleslege, az viszont az életvitelén próbál spórolni: az ACNielsen Piackutató kft. felmérése szerint a nép 98 százaléka változtat negatív irányban a fogyasztási szokásain. A legtöbben - több mint a népesség fele - energiahasználatát fogja visszaszorítani (gáz, víz, áram), de 43 százalék halasztja későbbre az újabb műszaki cikkek és divatos ruhák beszerzését is.

Több mint egyharmadnyian váltanak olcsóbb élelmiszerre és telefonálnak kevesebbet, sőt majd ugyanennyien még ez elhasználódott/tönkrement lakásbéli eszközök cseréjét is elnapolják.
Ugyanakkor a magyar virtusból csak kevesen adnak alább: kevesebb alkoholt csak 17 százaléknyian terveznek fogyasztani (ha belevesszük azt, hogy részeg embereket nem szokás felmérésekkel zaklatni, akkor ez a szám még kevesebb is lehet), illetve mindössze 700.000 ember kíván visszavenni a szórakozásból - több mint tízmillió lakosra vetítve.



Politika

Ennél a bekezdésnél érdemes elgondolkodni, hogy a most következő mondat kifejezetten meglepő, vagy teljességgel természetes. Ugyanis a válság gazdasági szempontból teljesen átírta a közvéleményt, ám csúcsok, ötpárti válságtanácsok és mindenféle szardobálás ellenére politikai szempontból szinte semmit nem változott. Mintha politika annyi mindet mondott volna, amit nem tett meg - és fordítva -, hogy a nép teljességgel elidegenedett volna az egésztől. Ugyanis ennek tükrében, ha Gyurcsány újabb földreformot jelentene be, támogatottsága akkor is ugyan ennyit változna: vagyis semmit - legyen az jó vagy rossz földreform.

Az MSZP 1-2 százalékot felszedett, a Fidesz egyet elvesztett, de ennek ellenére még mindig majdnem kétszeres Fidesz előny tapasztalható. A kispártok még mindig a parlamenti küszöb alatt acsarkodnak, és újabb, komoly parlamenti erő továbbra sem jelent meg a láthatáron. Az egyéni rangsorban sincs sok változás: Sólyom László továbbra is vezet, Dávid Ibolya népszerűsége tovább zuhant, csak Varga Mihály, volt Fideszes gazdasági miniszter népszerűsége ugrott meg nagyon, szakértői hozzászólásainak köszönhetően. Valamint továbbra is 50 százalék körül mozog a „biztos választók” aránya.

Ha minden így megy tovább és Gyurcsány nem kezd el egy szál bokszerben pénzt osztani, vagy Orbán nagyfokú országkiárusítást Kína részére bejelenteni, akkor a választásokig nem fog sok minden változni, azon kívül, hogy 4+1 után 2+1 párti (Fidesz-KDNP+ MSZP) parlamentünk lesz, felcserélt ellenzékkel.