Két évszázaddal azelőtt, hogy az 1844-ben megjelent klasszikus történelmi kalandregény, a Három testőr egyik hőseként az egész világ megismerte volna nevét, d'Artagnan - teljes nevén: Charles Batz de Castelmore d'Artagnan - a Napkirály minden fronton vitézül harcoló katonája volt.
Odile Bordaz történésznő több könyvet szentelt ezeknek a harcosoknak. A legutóbbiban nyomon követte d'Artagnant és muskétásait egykori útjaikon, és azt állítja, hogy a testőrt, akinek sírhelye mindmáig ismeretlen, alighanem a Maastricht közelében lévő Wolderben temették el.

Az AFP-nek elmondta, hogy holland archeológusokkal és könyvtárosokkal együtt tanulmányozta a Vauban katonai építész emberei által készített térképeket, amelyek feltüntetik azt is, hol volt a királyi sereg tábora - nevezetesen a közeli Wolderben. Odile Bordaz szerint d'Artagnannak 1673. június 25-én innen kellett elindulnia embereivel a várbástyák elleni rohamra, amelynek során egy muskétagolyó megölte. XIV. Lajos még ezen a napon megírta feleségének: "Elvesztettem d'Artagnant, akiben tökéletesen megbíztam, akit mindenki kedvelt."

Odile Bordaz egy egyházi feljegyzésre hivatkozik, amely szerint az ebben a csatában elesett "rangos" személyeket a legközelebbi templom temetőjében helyezték örök nyugalomra. A wolderi templom a legközelebbi, de nem ismeretes olyan korabeli írásbeli emléke, amely feltüntetné, hogy kik nyugszanak a temetőjében. A történésznő szerint azonban 90 százalékos valószínűséggel állítható, hogy d'Artagnant más testőrökkel együtt ide temették. A mások által hangoztatott feltevés, hogy visszaszállították Franciaországba, nem tűnik megalapozottnak, mert háborús időkben minél hamarabb el kellett hantolni az elesetteket.

Mindazonáltal a maastrichti múzeum illetékese szerint addig nem lehet biztosat állítani, amíg konkrét bizonyíték nem támasztja alá a történésznő okfejtését. Wolder ma Maastricht egyik kerülete. Még nem dőlt el, sor kerül-e ásatásra a feltételezett sírok feltárása végett, de az esetleges kutatást nehezíti, hogy a 19. században új, nagyobb templom épült a településen, és ennek során a temető egy részét is megszüntették.

Odile Bordaz könyvtárakban kutat bizonyítékok után feltevésének alátámasztására. Többek között a Vatikánban is, mivel ott található Bouillon bíborosnak, XIV. Lajos gyóntatójának irattára, és a történésznő feltételezi, hogy 1673-ban ez a főpap adta meg a végtisztességet d'Artagnan vitéznek.