Vasúti híd a múzeumban
Decemberben lenne 150 éves a szegedi vasúti híd; ennek apropóján szervezett egy minden eddiginél átfogóbb és teljesebb kiállítást a Móra Ferenc Múzeum és a Vasúttörténeti Alapítvány a szegedi Fekete házban.
2008. november 21. péntek 19:40 - Hírextra
Szabó Gyula a Vasúttörténeti Alapítvány elnöke a tárlatról elmondta: a jövő áprilisig látható Ívek a Tisza felett - Százötven éve épült a szegedi vasúti híd című kiállítás anyagának gerincét egy negyven darabos tervrajzsorozat adja. A híd eredeti, 1858-as dokumentációja ma a Movares Nederland B.V. holland vasútépítő cég tulajdonában van; a páratlan forrásanyagot a kiállítás időtartamára sikerült elhozni a Németalföldről a Dél-alföldre.
Ezen kívül látható az építkezésről tizennégy fénykép, amelyeket Anton Rohrbach szegedi amatőr fotós készített és most szintén a holland cég tulajdonában van. A Hadtörténeti Intézet és Múzeum is kölcsönadott a tárlathoz kilenc légifelvételt, amelyeket a hidat lebombázó amerikai gépek legénysége készített bizonyítékként 1944. szeptember 3-án. A szervezők a Közlekedési Múzeumtól menetrendeket illetve a hídon használt síneket kaptak, de e közgyűjtemény adta kölcsön a vasúti híd 1:200 méretarányú makettjét is.
Mivel a korabeli elképzelések szerint nagy teherforgalmat akartak lebonyolítani a szegedi vasúti hídon, ezért két vágányúra építették a szerkezetet. Egyes források szerint ez volt az első ilyen híd a világon. Míg "kortársait" fából, addig a szegedit kovácsoltvasból készítették.
A híd a francia fejlesztésű keszontechnikával épült; ennek lényege, hogy gőzkompresszorral túlnyomást hoztak létre a pillér belsejében, így szorították ki belőle a vizet. A pilléren belül két ember ásta ki a földet, így süllyesztették a földbe a szerkezetet. Bár ez életveszélyes volt azok számára, akik a pillérben dolgoztak, a szegedi vasúti híd építésénél egyetlen baleset sem történt - hangsúlyozta a szakember.
A hidat az Ernest Gouin és Társa cég építette, a tervező főmérnök pedig, a mindössze 27 éves francia Ernest Cézanne volt. A bonyolult szerkezetet másfél év alatt jórészt helybeli munkásokkal építették fel.
A szegedi vasúti hídon át közlekedett 1883-től 1888-ig az Orient Expressz is, amely Londont kötötte össze a "mesés Kelettel", Isztambullal. Az Orient Expressz csak első osztályú kocsikkal közlekedett, és csak uralkodókat, főnemeseket, kiváltságosokat szállított.
A vasúti hidat egyébként azért "kellett" lerombolni, mert fontos katonai útvonal részét képezte. Romániából Németországba kőolajat szállítottak itt, ráadásul a Wehrmacht is e helyen vonult volna fel Románia ellen, amikor a szomszédos ország kapitulált a II. világháborúban.
A pénteken megnyílt tárlat összeállítása ténylegesen három hónapot vett igénybe, de a munkát négy éves kutatás előzte meg - tette hozzá a nyugdíjas vasútigazgató.
Forrás: MTI