Bankmentő csomag - MDF, KDNP

Herényi Károly (MDF) arra hívta fel a figyelmet, hogy furcsa helyzetbe kerültek: van egy készenléti hitel, amit lehívhatnak, de a parlamenti képviselőkön múlik, hogy ennek törvényi kereteit megteremtik-e. Mint mondta, meg kell teremteni az ehhez kapcsolódó jogi rendszert, azonban ezt a törvényt - amelyre egyébként nagy szükség van - nem ebben a formában kellene elfogadnia az Országgyűlésnek.

Az ellenzéki frakcióvezető kitért arra, hogy a német parlamentnek a pénzügyi intézkedés életbe lépéséhez mintegy 100 törvényt kellett módosítania, és ezt egy hét alatt meg tudták tenni.

Az MDF szerint több dolgot is változtatni kell ahhoz, hogy elfogadhatóvá váljon a törvény. Kiemelte: a javaslat negyedik szakasza intézkedik arról, hogy 2008-2010-ben a készenléti hitel összegéből legfeljebb 600 milliárd forintnak megfelelő devizaösszeget helyeznek el külön erre a célra nyitott számlákra, amelyet az államháztartásért felelős miniszter az MNB elnökével kötött szabályozási megállapodás alapján kezel. Ebből a pénzintézetek stabilitása érdekében az állam garanciát vállalhat a hitelintézetek hitelezőivel szemben és tőkét emelhet az érintett hitelintézetekben. Ennek ellentételeként a magyar állam nevében a pénzügyminiszter részesedést, vagy befolyást szerezhet a pénzintézetben, speciális részvényosztályok szerint.

Herényi Károly közölte, hogy ez nehézkesnek és bonyolultnak tűnik, és nehezen érthető, hogy a törvényjavaslat miért csak a pénzpiaci készenléti hitelhez, azaz a 600 milliárd forinthoz kapcsolódik. Ezt nehezen kezelhetőnek tartja, lehet, hogy elegendő ez a pénz, de előfordulhat, hogy ennél több ráfordításra is szükség van.

Mint mondta, Magyarországon a korábbi bankkonszolidációk során kiderült, hogy egyes bankok szándékosan vagy tudatlanságból sokkal jobb képet adtak magukról a valóságosnál.
Herényi Károly közölte: az MDF nem tudja támogatni a javaslatot, de tudják, hogy nagy szükség van rá, így remélik, hogy a kormány megteszi a módosításokat.

Hargitai János (KDNP) közölte: nem vitatják, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitása érték, a kérdés csak azt, ezt miként akarják garantálni. Hangsúlyozta, hogy a hazai bankrendszer rászorul egy ilyen segítségre, mert ezt a kormányzati gazdaságpolitikát és klímát kénytelen elszenvedni, "amit önök most már hat éve megvalósítanak".

Az ellenzéki képviselő rossznak és több pontban alkotmányellenesnek tartja a törvényjavaslatot. Mint mondta, a KDNP számára elfogadható lenne az állam szabályozó szerepben fellépése, hogy ellenőrizni tudja a hazai bankrendszer és ellenőrizni tudja. Megjegyezte azonban, hogy az igazi gond akkor jön, amikor a bankok nem akarnak valamit és az állam mégis beavatkozik a bankok életébe. Hozzátette: ezek a megoldások nem alkotmányosak.

A kereszténydemokrata felszólaló egyetértett azzal, hogy a hitelintézet az állami garanciavállalásért díjat fizet az államnak, de - tette hozzá - a törvény minden mozgáslehetőséget megad a kormánynak, mert nem derül ki belőle, hogy mekkora lesz ez a díj. Hargitai János szerint nem elegáns egy rendeletben rögzíteni, hogy a kormány "belenyúl" egy pénzintézetbe. Tragikusnak nevezte, hogy még az előterjesztés jogorvoslat lehetőségét sem kínálja fel a részvényesnek.

Ez biztos megbukik az Alkotmánybíróság előtt - vetítette előre. Hargitai János közölte: a módosító javaslatok elfogadásától teszik függővé azt, hogy elfogadják-e a törvényjavaslatot.