Kanada Sólyomtól vár segítséget

A kanadai cégek nem megfelelő magatartása Kanada jó hírét veszélyeztetheti - tette hozzá.
Kanada tagja egy nemzetközi "rizikóelhárító" szervezetnek, amely közreműködhetne abban, hogy a Tisza egész vízgyűjtőjét fenyegető veszélyek elháruljanak - mondta Sólyom László.

A kanadai Gabriel Resources romániai anyavállalatán keresztül Európa legnagyobb külszíni aranybányáját akarja megnyitni az erdélyi Érchegységben fekvő Verespatakon. Ciántechnológia alkalmazásával 1600 tonna ezüstöt és 330 tonna aranyat kívánnak felszínre hozni, ami szakértők szerint számtalan környezetvédelmi aggályt vet fel.

A főkormányzó és a köztársasági elnök hétfői megbeszélésén tárgyalt arról is, mennyire fontosak kisebbségi jogok.Sólyom László szerint lényeges, hogy a főkormányzó nemcsak Magyarországra, hanem Szlovákiába, Csehországba és Szlovéniába is ellátogat európai útján. Ezek az országok együtt sikeresebben képviselhetik érdekeiket - fűzte hozzá.

A köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy ezekben a soknemzetiségű országokban az államalkotó népnek el kell ismernie a kisebbségek jogait, el kell fogadniuk, hogy más nemzetek részei élnek területeiken. A kanadai rendszerben az emberek úgy integrálódhatnak, hogy közben megtartják nemzeti identitásukat - mondta Sólyom László.

Michaelle Jean ezzel kapcsolatban kiemelte: az integráció a fontos és nem az asszimiláció. Nagyon fontos a szociális kohézió, egymás elismerése - hangsúlyozta a főkormányzó.
Kanada nagy hangsúlyt fektet arra, hogy erősítse kapcsolatait a régió országaival. Gazdasági megállapodáson dolgozik az Európai Unióval, a megállapodás azonban csak akkor lehet hatékony, ha nemcsak a nagyobb, de a kisebb országokkal is kontaktusokat ápol Kanada - húzta alá Michaelle Jean.

Kanada főkormányzója vasárnap érkezett Magyarországra, hivatalos programja azonban csak hétfőn kezdődött. Michaelle Jean először meghívójával, Sólyom László államfővel tárgyalt, majd a program szerint találkozott az Országgyűlés elnökével és megbeszélést folytat a miniszterelnökkel is.

Kedden a tervek szerint a főkormányzó ellátogat a dunakeszi Bombardier-gyárba, az utat pedig egy, a kanadai cég által felújított vonattal teszi meg. Ugyanezen a napon Michaelle Jean a Józsefvárosban hátrányos helyzetű fiatalokkal találkozik, a nap végén pedig a magyarországi kanadai közösség tagjainak ad fogadást.

Magyarországi programja zárásaként a főkormányzó szerdán emlékművet avat az 56-os kanadai magyarok tiszteletére a Városligetben.A 2005 óta hivatalban lévő Michaelle Jeannek a mostani az első európai körútja. Magyarország után Szlovákiába, Csehországba és Szlovéniába látogat.

Michaelle Jean Haitin született, majd családjával 1968-ban telepedett le Kanadában. A politikus kezdetben egyetemi tanár volt, majd ismert televíziós személyiséggé vált Kanadában, mielőtt megválasztották volna az ország huszonhetedik főkormányzójává.

A kanadai főkormányzói szerep sokban hasonlít a magyar köztársasági elnöki poszthoz. A főkormányzó egyik fő feladata biztosítani, hogy Kanadának mindig legyen miniszterelnöke és működő kormánya. Ő elnököl a miniszterelnök és a kabinet tagjainak, valamint a főbíró beiktatásakor. Fontos parlamentáris szerepe is van, a kanadai parlament ugyanis három részből áll: alsóház, szenátus és főkormányzó. Ő a fegyveres erők főparancsnoka is.

A Kanada és Magyarország között kialakult kapcsolatok a 19. század végi bevándorlási hullámokig nyúlnak vissza. Az 1956-os forradalom után sok magyar érkezett az észak-amerikai országba. A kanadai magyarok száma meghaladja a 300 ezret.