Megszavazták a költségvetést

Veres János pénzügyminiszter zárszavában azt hangsúlyozta, hogy a kormány támogatja azt a módosító javaslatot, amely a megváltozott makrogazdasági paraméterek ismeretében - tekintettel a világgazdasági válság Magyarországra gyakorolt hatására - hajt végre kiadáscsökkentést, és számol alacsonyabb adó- és járulékbevételekkel.

"Ezt a javaslatot rendhagyó módon országgyűlési képviselőként én nyújtottam be, annak érdekében, hogy a tartós egyensúly megteremtése céljából a korábban elkészített költségvetési törvényjavaslathoz képest megtehessük azokat a további intézkedéseket, amelyek időközben szükségessé váltak" - fogalmazott a pénzügyminiszter. Elmondta azt is: jövőre a közszférában nem növekednek a bérek, és nem lesz 13. havi illetmény. A csomag részeként csak a 62. évet az előző évben betöltött öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjban részesülők kapnak plusz egyhavi nyugdíjat, amelynek összege maximum 80 ezer forint lesz.

A kormány által támogatott módosító javaslatok szerint a költségvetés bevételi oldalán 179,7 milliárd forinttal kevesebb adó folyik be. Ebből a társasági adó (tása) összege 15,9 milliárd forinttal, a különadó 5,8 milliárd forinttal, az egyszerűsített vállalkozások adója 4,9 milliárd forinttal kisebb összeggel szerepel.

Az általános forgalmi adóbevétel 66 milliárd forinttal zsugorodik, a jövedéki adó 19,7 milliárd forinttal, a regisztrációs adó 9,4 milliárddal, a személyi jövedelemadó pedig 58 milliárd forinttal csökken a korábban beterjesztett javaslathoz képest.

A költségvetés kiadási oldalán nemcsak a jelzett, közel 180 milliárd forintos bevételkiesés miatt vált szükségessé a csökkentés, hiszen a GDP-arányos államháztartási hiányt a nemzetközi szervezetekkel kötött pénzügyi megállapodás nyomán a kormány 2,6 százalékra kívánja leszorítani a korábbi 2,9 százalékról.

A kiadási oldalon megszavazott kiadáscsökkentést jelentő módosító indítványok száma meghaladta a 300-at. Ezek szinte valamennyi költségvetési fejezetet érintenek, nem kímélve az Országgyűlés Hivatalát (-323 millió forint), a Köztársasági Elnöki Hivatalt (-34 millió), az Alkotmánybíróságot (-79 millió), az Állami Számvevőszéket (-796 millió).

Az említett összegeknél jóval többet von el az Országgyűlés a bíróságoktól (-4,252 milliárd forint), a Magyar Köztársaság Ügyészségétől (-1,889 milliárd forint).

A helyi önkormányzatok támogatását számos tételben több tízmilliárd forinttal kurtította meg az Országgyűlés, a Miniszterelnöki Hivatal költségvetése több mint ötmilliárddal lett kisebb. A Honvédelmi Minisztérium költségvetésén belül a Magyar Honvédség támogatása csökkent, közel 10,5 milliárd forinttal.

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumhoz tartozó büntetésvégrehajtás támogatása 1,8 milliárd forinttal lett kisebb, a rendőrségé pedig 14 milliárddal.

Az Oktatási és Kulturális Minisztériumhoz tartozó felsőoktatás támogatása 12,9 milliárd forinttal zsugorodott, a közgyűjtemények 577 millióval kevesebből gazdálkodhatnak.

A Pénzügyminisztériumhoz tartozó intézmények sem maradtak ki a takarékossági folyamatból: az APEH közel 5 milliárd forinttal, a VPOP 2,5 milliárddal, a Magyar Államkincstár 1,1 milliárddal jut kevesebb költségvetési forráshoz.