Strasser Tibor a HírExtrának elmondta: a jelenlegi helyzet szerint van egy hatóság. Ha ezt a hatóságot akár szóban, akár tettlegesen megtámadják, s úgy érzi, hogy ezek ellen nem tudja magát megvédeni, akkor kérhet bizonyos tekintetben állami segítséget.

Kérdésünkre, mely szerint pontosan milyen védelmet kérhet a hatóság, Strasser Tibor azt válaszolta: a hivataloknak saját jogi személyiségük van, így ha úgy érzi, hogy retorzió érte valamely szerv részéről, akkor fordulhat például az illetékes miniszterhez is, hogy mint felettes szerv, a minisztérium vizsgálja ki az ügyet, sőt akár jogszabály változtatást is kérhet a kormánytól.

Feladat

Szabó Máté feladata éppen az – folytatta az ügyvéd –, hogy az egyenjogúság valódi egyenjogúság legyen. Abban az esetben, ha az egyenjogúság azzal sérül, hogy nem véletlenszerűen választották ki a hivatal munkatársát, hanem célzottan, akkor joggal kérhető ki ez a helyzetet.

Strasser Tibor hozzátette: általánosságban véve nem egészen érthető az országgyűlési biztos nyilatkozata. Hiszen például jóhiszeműségről beszél Szabó Máté, de nem érthető, hogy egyáltalán miért beszél az ügyről. Mindenesetre a jogszerűséget és a célzottságot nagyon nehéz megállapítani, ugyanis ilyenkor az emberek és a hatóságok pro és kontra érzékenyen reagálnak. Az ombudsmannak – ha már A-t mondott – B-t is kellett volna mondania: beszél gazdasági társaságról, magánszemélyről aki pert indított, mondta Strasser Tibor. Hozzátette: nem kell feltétlenül pontos beszámoló erről, de például elmondhatta volna, hogy milyen az a 100 millió forintos per, amit csak úgy mellékesen megemlített. Milyen jellegű perről van szó? – tette fel a költői kérdés az ügyvéd. Az lehet, hogy megállapított valamelyik intézményről, ügyről ezt-azt az ombudsmani jelentés és egy sértett pedig a jó hírnév megsértése miatt beperli a biztosi hivatalt, s kér 100 millió forint kártérítést – mondta Strasser. Azonban ezt nem tudjuk, erről nem beszél a biztos.

Célzottan elfogadhatatlan

Az ügyvéd elmondta, hogy az biztos, hogy ki van téve minden hasonlóan eljáró hatóság annak, hogy a sértett hatóság rosszindulatúan közelítsen, azonban ennek az ügynek egyelőre nagyobb a füstje, mint a lángja. Úgy folytatta: ezt konkrétummal kellene megtölteni, konkrétumok nélkül ugyanis a törvényhozás sem tud mit lépni – így azonban nem tudjuk, hogy mennyire komoly a vész. Ha például megvernék az ombudsman emberét egy vizsgálat során, akkor annak nyilván más retorziója van, mintha más hatóság eljárásokat indít ellene. Az ombudsman, vagy munkatársai, illetve a hivatala elleni eljárás amúgy csak akkor elfogadhatatlan, ha azok valóban célzottak.

Strasser Tibor szerint a “célzottnak tűnő” kifejezés nem jogi kategória. Amíg nem vállalja fel az ombudsman, hogy konkrétabban adja elő a helyzetet, addig senki nem tud ezzel mit kezdeni. Mint állampolgári biztosnak talán neki kéne ötletet is adni arra vonatkozóan, hogy hogyan kell ezt a helyzetet megoldani, eddig azonban ez elmaradt, csak a segélykiáltás érkezett.

...amit az állampolgár érez

Most az ombudsman hivatala azt érzi a saját bőrén, amit az egyszerű állampolgár érezhet, ha egy hivatalt megtámad – mutatott rá az ügy egyik érdekes aspektusára Strasser Tibor. A kérdés csupán az, hogy milyen gyakorisággal támadják az ombudsmant, amúgy a támadás maga nem különleges dolog, ilyen az élet – mondta, azután hozzátette: az állampolgár is ki lehet, ki van téve ugyanezeknek, ha panaszkodik.

Pártok

Igyekeztünk utánajárni a pártok véleményének, az MSZP-s Bárándy Gergelyt nem értük utol a cikk lezárásáig, a fideszes Répássy Róbert pedig annyit mondott: meg kell hallgatni az ombudsmant az illetékes parlamenti bizottságok előtt, utána lehet a részletekbe belemenni. Arra kérdésünkre, hogy szerinte szükség van-e egyáltalán az állampolgári biztos intézményére, azt válaszolta: nem érti, hogy kerül a csizma az asztalra. "Éppen arról van szó, hogy az ombudsmani hivatal munkatársait valami attrocitás éri, akkor nem tudom kinek jut eszébe, hogy ennek apropóján meg kellene szüntetni az ombudsmani hivatalt" – mondta Répássy.