Felmentették ifjabb Hegedűs Lorántot
Felmentette ifjabb Hegedűs Loránt református lelkészt a Vértesaljai Református Egyházmegye bírósági tanácsa csütörtökön Kápolnásnyéken tartott zárt tárgyalásán.
2008. november 27. csütörtök 15:37 - Hírextra
A bíróság megalapozatlannak találta és elutasította a panaszosok, a Magyarországi Református Egyház zsinata lelkészi és világi elnökének beadványát, mely szerint a budapesti lelkész a református egyház jó hírnevét, tekintélyét sértő, hitvallásellenes megnyilatkozásokat tett - tájékoztatta az MTI-t a lelkész két ügyvédje, Orbán László és Nemes Árpád.
A zsinat elnöksége beadványában hitvallásellenesnek ítélte, hogy ifjabb Hegedűs Loránt tavaly márciusban egyházközségének egyik termében helyet biztosított a holokausztot tagadó David Irving brit történész-publicista könyvének dedikációjához.
A kápolnásnyéki elsőfokú tárgyaláson - amelyet egy különlegesen védett tanú miatt tartottak zárt ajtók mögött - a háromtagú bírósági tanács azért mentette fel ifjabb Hegedüs Lorántot, "mert megalapozatlanok voltak azok a vádak, amelyekkel őt korábban illették" - mondta el az MTI-nek Orbán László ügyvéd.
Hozzátette: a vádak "szóbeszédre" és újságnyilatkozatokra alapozódtak. Az ügyben a korábban eljárt bírósági tanács ítéletének "újbóli megpanaszolásával kapcsolatban hozott ugyanolyan felmentő ítéletet ugyanolyan indoklások mellett" a Kápolnásnyéken tárgyaló bírósági tanács.
Nemes Árpád, a lelkész másik védője szerint tekintettel arra, hogy az ügyben fellebbezési joga a vádat képviselő jogtanácsosnak, a panaszoltnak és a panaszolt képviselőjének lett volna, lemondtak a fellebbezési jogról, így jogerős ez a határozat.
Agyagási István, a hivatalból eljáró Vértesaljai Református Egyházmegye bíróságának lelkészi elnöke az MTI-nek elmondta: "néhány nap múlva kiderül, hogy a panaszos jogi képviselője talál-e olyan jogi keretet, amelyben fellebbezhetnek".
Csoma Áron, a református zsinat elnökségének szóvivője az MTI megkeresésére kijelentette: amíg nem kapják meg hivatalosan a bírósági ítéletről szóló dokumentumokat, nem kívánják kommentálni a döntést.
Ifjabb Hegedüs Loránt szerint a tárgyaláson megjelent több mint száz, az egyházközségéből érkezett hívő jelenlétére nem azért volt szükség, hogy nyomást gyakoroljanak a független bíróságra, hanem azért, hogy jelezzék, nem az ő tevékenysége "vált ki közfelháborodást az egyházon belül és a világban", hanem az olyan megalapozatlan panaszok, amelyeket a zsinat lelkészi és világi elnöke tett.
Mint mondta, miután elkészül a bíróság írásba foglalt indoklása, tekintettel arra, hogy nem titkos határozatról van szó, azt az általa és gyülekezete által képviselt egyházi és közéleti misszió szellemében nyilvánosságra hozza.
A Magyarországi Református Egyház elnöksége először tavaly márciusban fogalmazta meg panaszbeadványát a Budapest-Észak Református Egyházmegye bíróságának ifjabb Hegedűs Loránt tevékenységével szemben, amiért a lelkész a holokauszttagadó David Irving történész-publicista könyvbemutatójához az egyházközség egyik termében biztosított helyet. A második panasszal akkor élt az egyházi elnökség, amikor tavaly október 23-án Szabadság téri református templom előtt ifjabb Hegedűs Loránt antiszemita kijelentéseket tett.
Ifjabb Hegedűs Loránt perét első alkalommal 2007. december 21-re tűzték ki a Budapest-Észak Református Egyházmegyében, ám a tárgyalás elmaradt, mert az egyházmegye elnöksége Horváth György egyházi ügyésztől elvette az ügyet, személyének elfogultságra hivatkozva. Az ügyész akkor kifejtette az MTI-nek: ifjabb Hegedűs Lorántnak meg kell válnia lelkészi hivatásától, mert megsértette azt az elvet, hogy az egyházak nem rekeszthetnek ki egyetlen embert sem, éppen ellenkezőleg, társadalomegyesítő szerepet kell betölteniük.
A Budapest-Észak Református Egyházmegye bírósága egyúttal elállt a tárgyalás lefolytatásától, így került a per - sorsolás útján - a Dunamelléki Református Egyházkerületen belül a Vértesaljai Református Egyházmegye bíróságához.
Az egyházmegyei bíróság elnöksége 2008 áprilisában elutasította a református zsinat lelkészi és világi elnökének panaszbeadványát, mert véleményük szerint a lelkész nem viselkedett az egyház törvényeivel ellentétesen, amikor tavaly márciusban meghívta David Irvinget egyházközségébe, és az eljárási költségek - 345.440 forint - kifizetésére kötelezték őket. Ezzel szemben a panaszosok jogorvoslattal éltek.
A fellebbezés beadása után az egyházmegyei bíróság elrendelte az eljárás lefolytatását. A református zsinat eközben május 21-én tartott ülésén túlnyomó többséggel határozatot fogadott el, melyben továbbra is jogosnak tartották az egyház elnökségének a lelkipásztor tevékenységével szembeni panaszbeadványát.
A dokumentumban úgy fogalmaznak: "A zsinat felkéri az elnökséget, hogy a jövőben is vállalja fel a Magyarországi Református Egyház jó hírnevét, tekintélyét sértő, hitvallásellenes megnyilatkozások esetén ennek szóvá tételét, és tegye meg a szükséges jogi intézkedéseket." A zsinat a perköltség viseléséhez szükséges anyagi forrásokat is a panaszosok rendelkezésre bocsátotta.
Az egyházi bíróságok a magyar alkotmány alapján jöttek létre a Horn-kormány idején, s az egyház igazgatási és fegyelmi ügyeiben mondhatnak ítéletet. Az egyházi jogalkalmazás első fokon egyházmegyei, másodfokon egyházkerületi szinten mehet végbe. A református egyházmegyék közgyűlései által választott bíróságok minden esetben három tagból, egy világi jogászból, egy lelkészből és egy harmadik - vagy egyházi vagy világi - személyből állnak.
Forrás: MTI