Százharmincból kétszáz

Most szerdán fogadta el az EU gazdaságélénkítő, recesszióellenes csomagját az Európai Bizottság, amely 200 milliárd eurós nagyságával eléri az unió GDP-jének 1,5 százalékát. Az eredetileg 1 százalékosra - vagyis 130 milliárdosra - tervezett csomag már jó ideje tervezés alatt állt, de csak kedden emelték meg hirtelen 200 milliárdra - aminek az oka Amerika volt. Az óceán túlfelén ugyanis 800 milliárd dolláros csomagot jelentettek be, így a bizalmi tőke miatt nekünk se illett lemaradnunk, ezért hozzácsaptak az eredeti összeghez még hetven milliárdot.

Azt viszont senki sem tudja pontosan, hogy honnan is fog előkerülni ez a hatalmas összeg. Annyi bizonyos, hogy ebben benne van többek közt Nagy-Britannia 20 milliárdos, Németország 32 milliárdos, Franciaország 22 milliárdos csomagja mellett a magyar, a holland és a spanyol segélycsomag is - amelyek összértéke az eredeti 130 millió. A tervezet szerint egyébként 170 milliárdot maguknak a tagországoknak kellene állniuk, maradék tizenötöt pedig az Európai Beruházási Bank kölcsön formájában - kis- és középvállalkozásoknak - állná, tizenötöt meg az unió költségvetéséből próbálnak kierőszakolni.

Szivárvány terv

Megvan az összeg, megvan hogy kik, a kérdés csak az, hogy mire. A válasz az EU országainak igen különböző gazdasági helyzetét elnézve pedig: bármire, ami használ (a gépkocsigyártás globális megsegítésére  - azon belül is főleg az ECO részlegre - biztosan szánnak 5 milliárdot). Fejleszthetnek utakat és internetet, csökkenthetnek áfát a fogyasztás serkentése érdekében, emelhetik a kiadásokat - vagyis mindenki maga dönti el, mit kezd majd a pénzzel. Pontosabban azok, akiknek megy. Sem a Nemzetközi Valutaalap, sem az EU nem azért adott és ad hitelt, hogy az érintettek azt elköltsék - mondta együtt José Manuel Barroso bizottsági elnök és Joaquin Almunia pénzügyi biztos. Vagyis a Magyarországhoz hasonló országok ismét szívnak egy kicsit, és marad nekik „az alapok átcsoportosítása és a többiek lendülete.”

Persze ez a kétszáz milla áthág pár szabályt, például azt a stabilitási paktumot, ami kimondja, hogy a GDP 3 százalékánál nem lehet nagyobb a költségvetési hiány. Ezt Spanyolország, Franciaország, Anglia, Írország, Olaszország, Görögország és Portugália valószínűleg átlépi. Azonban egyes országok - mint Lengyelország - az euró bevezetésének közelsége miatt nem hajlandóak a válság hatására sem túlköltekezni. Ezeket várhatóan rugalmasan kezelik majd - folytonos konzultáció mellett - és várhatóan két év múlva minden visszatér a megszokott mederbe.
 
Egyébként az intézkedések többségét előbb-utóbb úgyis meg kellett volna tenni, így a válság csak gyorsít az EU amúgy csiga lassúságú rendszerén - vélik egyes szakértők. Az összevisszaság ellenére megpróbálnak minden intézkedést egymással összhangban meghozni, aminek fontosságára Almunia előre felhívta a figyelmet: „Ha nem koordinálunk, akkor egy meg egy kevesebb lesz kettőnél, s akár nulla is lehet. Ha koordinálunk, akkor viszont egy meg egyből három is kerekedhet.” A tervről először a pénzügyminiszterek tanácskoznak, majd három hét múlva a bizottság készít egy elemzést, és végül decemberben mondják ki rá a boldogító igent a világ állam- és kormányfői egy csúcstalálkozó alkalmával - legalábbis a tervek szerint.

Magyar vonatkozás

Mint már fentebb említettük, hazánk abba a kategóriába tartozik, akiknek nem adatott meg a válságkezelési szabadság - mi meg erre aktívan bólogattunk, amivel gyakorlatilag végleg elszállt a Fidesz adócsökkentést erőltető megoldási javaslata. Marad viszont a stabilizáció folytatása, további csúcsok szervezése, és a szokásos marakodás.

Mivel hazánk exportjának több mint 70 százaléka az Európai Unióba irányul, ezért a szintén fent említett „többiek lendülete” minket is meghúzhat: vagyis ha ők jobban élnek, akkor többet vásárolnak - köztük importált magyar termékeket - és ettől mi is jobban fogunk élni. Azt is hozzá kell tenni, hogy a csomag elviekben javítja a kis-, és középvállalkozások likviditását és segíti a munkahelyek megőrzését is.

A Pénzügyminisztérium egyébként az egyik leglelkesebb bólogató. Közleményeiben azonnal állást foglal a csomag támogatása mellett: „Magyarország támogat minden olyan kezdeményezést az Európai Unióban, amely a magyar export szempontjából legfontosabb országok gazdaságát élénkíti, így kiviteli lehetőségeinket bővíti", valamint megjegyzi: „Magyarország is csak olyan intézkedéseket kíván tenni a válság kedvezőtlen hatásainak mérséklésére, amelyek összhangban vannak a meghirdetett egyensúly-javítási célokkal, biztosítják az államháztartás finanszírozási igényének tervbe vett mérséklését”.

Más szakértők is állást foglaltak az ügyben: Török Bálint a Buda-Cash Brókerház Zrt. elemzője szerint a csomag mindenképpen kedvezően hathat az országra, bár várhatóan Magyarország csupán elenyésző mértékben kap majd a közös forrásból, azonban ha fellendül az uniós kereskedelmi partnerek gazdasága, abból a magyar export is jelentősen profitálhat. Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter emlékeztetett a kormány 1400 milliárdos gazdaságélénkítő csomagjára, valamint azt kéri Brüsszeltől, hogy gyorsítsa fel az előlegek kifizetését, hogy a pályázók minél előbb megkezdhessék a beruházásokat.