A légköri szén-dioxid mennyisége elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok használata valamint a szén-dioxidot tároló erdők irtása miatt emelkedett meg. A felszabadult szén-dioxid csaknem egyharmadát fogadják be az óceánok. A gáz oldódik a vízben, és szénsav keletkezik - a tengervíz savas lesz, és ez a pH-érték csökkenésével tetten is érhető.

A chicagói egyetem professzora, Timothy Wootton és munkatársai a Washington államtól egy kilométerre fekvő Tatoosh sziget közelében vizsgálták meg a pH-érték változásait és annak a tengeri ökoszisztémára gyakorolt hatását. Nyolc éven keresztül mérték a víz pH-értékét, hőmérsékletét és sótartalmát, továbbá megfigyelték, hogyan változnak a környék gyakori növény- és állatpopulációi.
Megállapították, hogy a pH-érték egy napon belül és hosszabb távon is erőteljesebben ingadozik, mint eddig gondolták. A nyolc év alatt azonban alapvetően csökkent, méghozzá tízszer nagyobb ütemben, mint ahogyan a szimulációs modellek eddig jósolták.

Ez egyértelmű kihatással volt a tengeri életközösségek összetételére: bizonyos tengeri kagylók (Mytilus californianus, Mytilus trossulus, Pollicipes polymerus) előfordulása és átlagos mérete is csökkent. Ez kevésbé meglepő, mivel a magas savtartalom gátolja ezeket az élőlényeket meszes vázuk felépítésében.

Természetesen az ökoszisztémát érő hatások ennél összetettebbek, írják a kutatók. A mészképző Balanus glandula elnevezésű tengeri makk például jobban szaporodik csökkenő pH esetén, egyes mészalgák pedig látszólag nem reagáltak a változásokra. Az összefüggésekre további vizsgálatok hivatottak fényt deríteni.