Száz vőfély egy lagziban

Sokan már előző nap megérkeztek a településre, amikor is a "földesi első bálozó vőfélyek" bemutatták tudásukat, amit stúdiófelvételeken meg is örökítettek.

Korábban ugyanis többnyire csak a lakodalmi rigmusok szövege volt ismert, Földesen viszont archiválják a vőfélyek hangsúlyozását, hanglejtését, hangszínét, előadásmódját is - mondta el az MTI tudósítójának Gyönyörű Zsigmond helyi vőfély, a nagysikerű találkozók főszervezője.

A hazaiak mellett a Felvidékről, Kárpát-aljáról, Erdélyből, Partiumból és a Délvidékről csaknem száz vőfély tölti a hétvégét Földesen; a legidősebb, 88 éves vőfély már csak szemlélődik, de 80-82 éves társaik még bemutatják rigmusaikat - tette hozzá.

Amíg a vőfélyek szakmai programja zajlott, asszonyaik a helyiekkel közösen csigacsinálással múlatták az időt, pénteken este pedig "csigavíg taposás" várta a vendégeket hajnalig tartó tánccal, énekléssel.

Szombaton hajnalban korán kezdődött a nap Földesen: a csárdanyitást falusi disznótor követte, természetesen az ilyenkor szokásos hagymásvér reggelivel.

Délben pedig az orjalevesbe azt csigatésztát tették, amit előző este készítettek az asszonyok.
A helyi művelődési központ zsúfolásig megtelt termeiben aztán egész szombaton zajlottak a programok: zenekarok adtak műsort, énekeltek a kórusok, miközben a vőfélyek bőrcsizmában, szalagos bottal, virágos kalapban penderültek a színpadra, és adták elő az alkalomhoz illó lakodalmi rigmusokat.

Most első ízben fát is ültettek Földesen a vőfélyek, mindjárt négyet, az eddigi négy találkozóra utalva, s immár hagyományt teremtve abban a reményben, hogy egyszer ez lesz a földesi "vőfély-erdő" - utalt a jövőre Gyönyörű Zsigmond.

A negyedik Kárpát-medencei vőfélytalálkozó Katalin- és András-napi Bilétos bállal fejeződik be Földesen.