Munkácsynál biztosra mehet a gyűjtő, a vásárló és az eladó is. Hiszen folyamatosan ő a magyar festészet legmagasabbra értékelt alkotója. A szombat délutáni Belvedere árverésen a legmagasabb leütés egy Munkácsy Mihály nevéhez kapcsolódik, a Tájkép ladikkal
2008. november 30. vasárnap 07:23 - Hírextra
Az évtizedekig lappangó, lírai hangulatú mű az 1880-as évek munkája, magán viseli Munkácsy tájfestészetének jellemző jegyeit. Egykor Georg Schäfer gyűjteményében volt, majd a hagyatékából létrejött schweinfurti Georg Schäfer Múzeum tulajdonába került. A tavalyi, müncheni Lempertz aukcióra egy német magángyűjtő adta be. S mivel egyre erősebb bizonyítékokat nyer, hogy a magyar képek itthon érnek a legtöbbet, került a Belvedere árverésére.
A legnagyobb érdeklődés a Csontváry Kosztka Tivadarnak tulajdonított, szignálatlan festmény sorsát kísérte, amely kikiáltási ár nélkül, illetve 0 forintról indult. A kép Gegesi Kis Pál orvosprofesszor gyűjteményének volt a része. Köztudomású, hogy ebben a gyűjteményben meglehetősen sok hamis Csontváry kép leledzett. A 70-es években, a professzor hagyatékában bukkant rá Mezei Ottó neves műtörténész a Parkrészlet címet viselő, 1891 körülire datált képre, amely számára valódinak tűnt. Ő egy tanulmányban így minősítette a képet, míg Németh Lajos, Csontváry monográfusa cáfolta ezt. A vita, bár sok tanulmány, vélemény látott napvilágot a kép hitelességéről, azóta sem dőlt el. Mezei Ottó és Németh Lajos tanulmánya mellé a Belvedere további szakértőket kért fel állásfoglalásra. Így az aukciós listában Csontváry Kosztka Tivadar neve után kérdőjelet illesztettek, s szokatlan 0 forintos árat rendeltek mellé. Magyarázatul azt fűzték hozzá, hogy a Belvedere még a kikiáltási árral sem akart a képet illetően állást foglalni. Ami 30 év alatt nem sikerült a művészettörténetnek, amiben tartózkodó a műkereskedelem, hátha a piac, a gyűjtők meghozzák a döntést!
Nos, a gyűjtők nem jól döntöttek. Hitték is, meg nem is, hogy Csontváry alkotást látnak. Így aztán megindult a licit és el is jutott 3 millió forintig. Ez valódi a képért, nagyon kevés, hamisítványért viszont sok.
Nem véletlenül díszíti az árverési katalógus címlapját az a Moholy-Nagy László alkotás, amelyik minden bizonnyal az amerikai Léghajózás Emlékművéhez, vagy más néven Bennett-szoborhoz készült terv, de önálló kompozícióként is értelmezhető. Az 1945-re datált Konstrukcióért 36 ezer forinton koppant a kalapács.
Néhány licitlépcsővel rukkolt előre Tihanyi Lajos legjobb korszakában, 1928-ban készült Gitár című kompozíciójának első változata. Több más Tihanyi művel együtt az 1970-es években, párizsi magángyűjteményből jutott a legnagyobb magyar múzeumi közgyűjteménybe. Onnan "engedték el" a műkereskedelem berkeibe. S most ismét tulajdonost váltott, 32 millió forintért.
Megadták az árát, a 32 millió forintot a Vaszary János életmű ismeretlen darabjaként aukcionált, méretes - 84 x 255 centiméteres - kivételes jelentőségű, Pipacsos réten című vászonért.
Az aukció érdemleges tételei közé sorolható még a tavaly elhunyt Sándorfi István két portréja. A Párizsban kiemelkedő karriert elért mester ott az egyik legmagasabb áron eladható magyar festő. Ezúttal 5,5, illetve 5 millió forintot adtak a három évtizede Németországban lappangó arcképekért. A legtöbb, milliós sávba árazott festmény kikiáltási áron kelt el, mindössze egy-egy Aba Novák Vilmos, Mednyánszky László, Czigány Dezső és Földi Péter mű lépett kissé előbbre az árlétrán.
