És nem bántam meg sem én, de láthatólag az a pár ezer ember se, akikkel együtt részt vettem az idei, egyúttal nyolcadik Reklámzabálók Éjszakáján. Bár volt most egy rövidített előzabálás azoknak akik nem bírnák az egész estés megterhelést, de nekem az igaz, kemény étek kellett.

Felszolgálás

Időre - vagyis este hétre - érkeztem a volt Kongresszusi központba, és mára jegy elszakítása után annyi ajándékot nyomtak a kezembe, hogy alig bírtam elvinni a ruhatárig elejtés nélkül. Ezek között minichipsen keresztül, különböző reklámokon át, engedményeket biztosító kártyákig sok minden volt, például egy igen vastag programfüzet is. Mivel ez utóbbi szerint csak egy óra múltával kezdődtek a programok, így szétnéztem a háromszintes rendezvényen.

Először a Sztárbutik pultjához keveredtem, ahol egy kifejezetten dekoratív hölgy ajándékozott meg kis üveg ásványvízzel, amivel egy nyereményjátékban is részt vehettem - egyébként az est végére összesen hat ilyen játék regisztrált tagja lettem, így kíváncsi vagyok fogok-e nyerni valamit. Pár lépéssel arrébb az esti nyalánkságokból tálaltak nyálcsorgató ízelítőt, majd Songoku felesége - legalábbis frizurája alapján - talált meg, hogy most ingyen megcsinálják a hajamat „vadítóan extrémre”, amihez csak egy adatlapot kell kitöltenem. A sor nagy volt, de a kikerülő eredmények láthatóan megérték a várakozást, így én is beleegyeztem a vadításba.

Öt méterrel és fél órával később az Unit magazin munkatársai csináltak szó szerint ördögi fotót új frizurámról, majd egy ötmásodperces videóinterjúért cserébe hazavihettem Márai könyvének két cd-s, hangos változatát. A party-szerű rendezvényen egyébként majd mindenki elegánsan-extrém vagy extrémen-elegáns ruhába vonult, amikkel csak a fiatalok laza stílusa keveredett.

Egy minibüfénél tett látogatás után kissé elbámultan a VIP-részleg irányába, ahol íncsiklandozó vacsorán kívül külön standok álltak azoknak, akik kicsit „exkluzívabban” kívánták eltölteni az itteni időt. De kissé borús hangulatomat hamar feloldotta a kihelyezett játékkonzolok egyike, majd emeletet váltottam. A további húsz percben számtalan nyereményjáték, akció és vetélkedő részese lehettem, ahol többek közt darts által vásárolhattam (volna) az eredeti áruknál jóval olcsóban nyomtatókat.

Díjak és Show-k

Nem csak reklámokkal, hanem különböző fellépők show-jával is igyekeztek kedveskedni a közönségnek. Így láthattuk a színpadon a Magyarországon majd februárban debütáló, Stomp-szerű Presidance-t, és egy már világszinten ismert, de a magyar show műsorból ismerté vált hip-hop tánccsoportot is. Mindketten fergeteges produkciókkal vívták a nézők taps és sípviharát.

Az estén több díjat is kiosztottak, többek közt megválaszthattuk a legemesébb ál-emesét - akik egyébként egész este fel-alá járkáltak, valamint kétszer színpadon is válaszoltak idiótábbnál idiótább kérdésekre. Kiosztásra került az arany penge, és bemutatkoztak az ifjú pengék is, de a különdíjat is elnyerő, ifjú plakkátkészítőn kívül egyik produkció sem volt egy „világszám” - legalábbis a válogatott reklámokhoz képest. Az átadót némi kabaré szerű beszéd, és pár híresség - például Talmácsi Gábor - kísérte.

A nagy zabálás

A reklámok felhozatala kifejezetten színes volt, elvégre 150 ország több mint 600 reklámját vetítették a nagyközönség számára - az est jó része alatt alig volt üres szék. Az este összessége sokkal jobban megérte, mint azon mozifilmek nagy része, amikhez az elmúlt pár évben szerencsém volt, ráadásul emlékük jóval tovább is fog kísérni. A gyengébb fogások mellett több olyan volt, amitől az egész közönség visítva röhögött, vagy amik letaglózó hatását pisszenésmentes csend jelezte. Bár párat már én is ismertem, de a bemutatott remekművek 90 százaléka teljesen új volt.

A bemutatott vegyes reklámblokkok mellett több tematizált adag is szerepet kapott. A támogatók által összeállított blokkok - Viasat, Schwarzkopff - a „jövőre inkább hanyagoljuk” kategóriába kerültek, ugyanis alacsony színvonaluk miatt sokan távoztak teremből, időlegesen. A Clio Awards hozta a kellő, várhatóan magas színvonalat, míg a legnagyobb sikert a magyar retro blokk és a Neo vírusfilmek aratták - ezek megtekintése minden humorra nyitott személy számára ajánlott. Számomra az egyetlen negatív visszhangot az okozta, hogy kissé idő előtt - 3:45-kor - befejezték a vetítést, és csomó, az előzetesen vetített ígéretes darabot kihagytak.

Annyit bizonyosan ért ez az éjszaka, hogy érdeklődjek a reklámok iránt. Tévét is jóval gyakrabban néznék DVD helyett, ha a műsorok közt ilyen gyöngyszemeket sugároznának. Mert van jó reklám, és ezt a fogyasztó díjazza a legjobban. Ha valakinek ezek után is étvágygerjesztőre lenne szüksége, akkor látogasson el a portálra, ahol igen sok ínyencséget gyűjtöttek a össze a törzs-zabálók.