Az SZDSZ a kecskére bízná a káposztát

A parlament nemzetbiztonsági bizottságának ülése után nyilatkozó ügyvivő azt mondta, javaslatuk szerint a diktatúra köziratait a közlevéltárban kell elhelyezni, és csak azok maradhatnak a szolgálatok birtokában, amelyek esetében a Nemzetbiztonsági Hivatal egy független bíróság előtt bizonyítani tudja az irat visszatartásának indokoltságát, a titkosítás szükségességét.

A politikus emlékeztetett arra, hogy jelenleg sok olyan irat is titkosítva van, amelyek esetében ez nem indokolt.Közölte: a német szabályozáshoz hasonlóan azt javasolják, hogy mivel az állambiztonsági szervezet tisztjei, hálózati személyei, hivatalos vagy társadalmi kapcsolatai, az illetékes állami vagy párttisztviselők hivatalos személyként adták vagy kapták a jelentést, ezzel kapcsolatban személyiségi jogokra való hivatkozással ne maradhasson rejtve a nevük a nyilvánosság előtt.

Az áldozatokra, megfigyeltekre, a róluk készített jelentésekre, lehallgatási dokumentumokra értelemszerűen más szabályozás vonatkozik - fűzte hozzá.

Gulyás József elmondta: az SZDSZ véleménye szerint biztosítani kell nyilvánosság és megismerhetősége érdekében az iratok interneten történő elérésének, illetve közzétételének feltételeit.

Hozzátette, hogy a pártállami szolgálatok működésének feltárása és a Kenedi-bizottság jelentése kapcsán jelenleg annyit lehet tudni, hogy kormány valamit be akar nyújtani, de ezt nem a parlament, hanem az öt párt elé akarja vinni. Ez pedig az utóbbi időben nem való másra, mint hogy kisiklassanak, elfektessenek különböző kezdeményezéseket, mert "az utóbbi időben az ötpártizás csak arra volt jó, hogy demonstráljuk, mi az az ügy, amiben nem tudunk egyetértésre jutni" - mondta Gulyás József, aki megjegyezte, hogy még a gazdasági válság esetében sem sikerült egyetértésre jutni.

Az SZDSZ egyúttal azt szeretné, hogy a parlamenti pártok nyilatkozzanak arról, hogy mi a viszonyuk a Kádár-rendszer visszatartott irataihoz.

Példaként említette, hogy a keddi nemzetbiztonsági bizottsági ülésen kiderült: "elég nagy a távolság Boross Péter volt titokminiszter és kormányfő, vagyis az MDF, valamint az SZDSZ álláspontja között a visszatartott iratokat illetően". Hozzátette, hogy az MDF-frakció - egyetlenként - nem támogatta az UD Zrt-vel kapcsolatos parlamenti vizsgálóbizottság felállítását sem. Véleménye szerint ez "meglehetősen sajátos", hiszen igaz, hogy az ügy befolyásolta egy pártelnökválasztás kimenetelét, de csak az MDF szavazott a bizottság ellen, míg a Fidesz és az MSZP, "akik szintén érintettnek érezhették magukat" támogatták.

Megjegyezte, hogy az elmúlt években több bizottság is megalakult az MDF támogatásával, mint például az Együtt Egymásért, Egy-Másért Alapítványt, illetve a Kulcsár-ügyet vizsgáló testület, tehát most hajánál fogva előrángatott érv mindaz, amivel indokolja a párt, hogy miért nem támogatta a bizottság felállítását.