Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményében részes országok a tervek szerint jövőre Koppenhágában állapodnak meg arról, hogy a klímavédelmi törekvések milyen irányt vesznek majd. A konferenciára 150-170 országból 6-8 ezer résztvevőt várnak.

A jövő évi koppenhágai csúcs teljes paradigmaváltást generálhat a környezetünkről alkotott kép tekintetében. Az ottani döntésektől illetve megállapodásoktól az optimistább környezetvédő szervezetek azt várják, teljesen új alapokra helyeződik bolygónk természeti és környezeti védelme. Ezek az alapok pedig egy új gondolkodást, sőt, pátosz nélkül mondhatjuk, egy új korszakot jelenthetnek civilizációnk fejlődéstörténetében.

Ahogy a gazdaságban is

A helyzet sok tekintetben hasonlít a pénzügyi és gazdasági válsághoz. A globális krízis megrázta – és előreláthatóan még rázza is egy darabig – a világot. Ezáltal átértékelni kényszeríti a világgazdaság teljes működését, az alapoktól a csúcsrendszerekig. Ez pedig erősen befolyásolni fogja a klímaügyi konferencia kimenetelét is.

Mára egyértelműen látható, hogy a gazdaság és a környezet nem választható ketté. Ha az egyik alapjaiban megremeg, az rántja magával a másikat is. Jelenleg pedig nagyon úgy fest a mind a világgazdaság, mind a klímakérdés kritikus fejlődési pontjához érkezett.

Poznan jelentősége

A most indult poznani találkozó első hetében szakértői párbeszéd zajlik. Következő héten pedig a megjelent környezetvédelmi miniszterek tárgyalnak az egyes országok klímavédelmi terveiről. A konferencián többek között szó lesz az egyes országok középtávon vállalható kibocsátás-csökkentéséről, illetve a megújuló energiaforrások részarányának emeléséről.

Jelenleg a klímavédelmi törekvések legfőbb célja a globális felmelegedés ütemének középtávú csökkentése, és hosszú távon a melegedés megállítása. Ez a cél azért is könnyen megfogalmazható, mert a Kiotói Jegyzőkönyv 1997-es aláírása és 2005-ös hatálybalépése megmutatta ez irányban képesek együttműködni az országok. Igaz, az üvegházhatású gázok legnagyobb kibocsátója az Egyesült Államok a mai napig nem volt hajlandó ratifikálni.

Koppenhágára azért is tekinthet az egész világ nagy elvárásokkal, mert Barack Obama, aki addigra már az Egyesült Államok elnöke lesz, a klímaváltozást az egyik legsúlyosabb problémának nevezte meg kampányában. Ha tartja a szavát – és képes lesz ellenállni a különböző gyáripari lobbiknak – az USA is aláírhatja a várhatóan a kiotóinál sokkal szigorúbb szabályozást.

Muszáj megállapodni

Ha nem jutunk előre Poznanban, illetve Koppenhágában az nagyon súlyos környezeti katasztrófát hozhat a teljes bolygóra. Köztudott, hogy amennyiben a föld átlaghőmérséklete 2 Celsius fokot emelkedik a globális klímarendszerben visszafordíthatatlan és kezelhetetlen folyamatok indulnak el.

A lengyelországi konferencián arról is meg kell állapodniuk a résztvevőknek, hogy a kibocsátások csökkentésében milyen vállalásokat kell tenniük a fejlett országoknak – köztük hazánknak – és mit kell tenniük a fejlődő államoknak.

A klímavédelemben a fejlődő országoknak is kell venniük a részüket. Ha másként nem gazdasági növekedési terveikben alacsony kibocsátással kell számolniuk. Az unió álláspontja szerint 2050-re az üvegházhatású gáz kibocsátásokat globálisan legalább 50 százalékkal kell csökkenteni az 1990-es szinthez képest, vagyis a kibocsátásoknak legfeljebb 2020-ban tetőzniük, majd csökkenniük kell. Ez azt jelenti, hogy 2050-re az éves fejenkénti üvegházhatású gáz kibocsátásnak legfeljebb 2 tonnára kell csökkennie.

Magyarország jó helyzetben

Magyarország tárgyalási pozíciójának fontos eleme, hogy mekkora részt vállaljon az Európai Unió 2020-ig vállalt 20 százalékos kibocsátás-csökkentéséből. Szerencsére Magyarország – ahogy a volt szocialista államok többsége – könnyű helyzetben van. A szocializmus idején értelmetlen módon felduzzasztották ezen országok nehéziparát. A gázkibocsátási kvótákat az 1988-as évre határozták meg. Azóta nehéziparunk annyira összezsugorodott, hogy a kibocsátásunk messze a kvóta alatt van. A felesleget így eladhatjuk olyan országoknak, akik a kvóta felett bocsátanak ki. Ez komoly bevétel hazánknak.

A globális felmelegedés elleni harc nem tűr halasztást, az elmúlt években tapasztalt környezeti és időjárási anomáliák ráébresztették az emberiség arra, hogy jelenlegi életvitele nem fenntartható. Komoly lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy például a közlekedési és szállítási iparág – amelynek kibocsátása a leggyorsabb ütemben növekszik - környezetbarátabbá váljon. Ennek az előszobája most a poznani konferencia, az igazi döntés pedig Koppenhágára hárul.